mszp.hu | Belföld
2020. április 14. 09:23

A vírushelyzetet enyhítő ellenzéki javaslatokról a Fidesz nem hajlandó beszélni, az ingatlanosztás érdekli

A vírushelyzetet enyhítő ellenzéki javaslatokról a Fidesz nem hajlandó beszélni, az ingatlanosztás érdekli
Az Országgyűlés népjóléti bizottságának kormánypárti tagjai lesöprik a napirendről az MSZP-frakció egészségügyi, gazdasági és foglalkoztatási csomagját, az egyházaknak adandó ingatlanokért viszont hajlandók összeülni.

Leveszi napirendjéről a parlament népjóléti bizottsága a szocialista képviselők március közepén benyújtott, „A koronavírus magyarországi terjedésének megelőzése, a koronavírus-járvány társadalmi és gazdasági hatásainak mérséklése érdekében a magyar embereket védő intézkedések végrehajtásáról”címet viselő határozattervezetének tárgyalását – értesült a Népszava.

A bizottság MSZP-s elnöke úgy reagált a döntésre, hogy a frakciót nem érte váratlanul a lépés, de felháborítja annak magyarázata, ami szerint nem is érdemes foglalkozni a kérdéssel, ugyanis a bizottság fideszes többsége nem fogja támogatni a javaslatokat. Korózs Lajos lapunknak hangsúlyozta, az általuk kidolgozott tervek az egészség védelmét szolgálnák, nagyobb gazdasági-szociális biztonságot adnának a kisvállalkozásoknak, az állástalanná válóknak, illetve azoknak, akik kényszerűségből, vagy gyermekeik miatt otthon maradtak.

A szociálpolitikus érthetetlennek tartja azt is, hogy az embereket közvetlenül érintő intézkedések mellet a bizottság fideszes többsége elutasítja azt is, hogy a magánegészségügyi szolgáltatóknak a koronavírus-járvány elleni küzdelembe való bevonásáról tárgyaljon, és nem hajlandó egyeztetni a járvánnyal összefüggésben Magyarországra érkező európai uniós források elosztását figyelő eseti bizottság létrehozásáról sem.

Az már csak hab a tortán, és jól jellemzi a kormánypártok gondolkodását –tette hozzá a szocialista bizottsági elnök, hogy a vészhelyzetben összeülő bizottságban a kormánypárti képviselők az egyházak szociális és gyermekvédelmi ellátások terén betöltött szerepének megerősítéséről szóló törvényjavaslatról akarnak tárgyalni, magyarán arról, hogy milyen ingatlanvagyonok kerüljenek ezekhez a szervezetekhez.

A szocialisták által benyújtott és tárgyalás nélkül félresöpört határozati javaslatban egyebek mellett szó van a tesztelések, szűrések számának növeléséről, a közszolgálatot ellátók védőfelszereléssel való ellátásáról, az elbocsátási moratórium bevezetéséről a közszférában és a multinacionális vállalatoknál, a munkanélküli ellátás időtartamának 9 hónapra növeléséről és összegének nettó százezer forintra emeléséről, valamint arról, hogyan biztosítható a gyermekre felvigyázó szülő otthonmaradása jövedelem-kiesés nélkül, és benne van a családi pótlék, és más ellátások megemelésének terve is.

A szocialisták országgyűlési határozati javaslatának gazdaságot érintő részei sem véletlenül születtek. Az eddigi kormányintézkedések a képviselők véleménye szerint nem elégségesek a válság kezelésére, különösen a dolgozó emberek, a munkavállalók és hazai kkv-k védelmére.

 A kormány eddigi gazdaságvédelmi intézkedései megkésettek, és nem a dolgozókat helyezik a középpontba, hanem éppen a munkáltatóknak kedveznek, de eléggé szelektíven – hangsúlyozza az MSZP. A kisadózók adófizetésének felfüggesztése most már viszonylag széles kört érint, de esetükben a bevételek elmaradása a fő gond. Az elbocsátottakról végképp megfeledkezett a kormány, bértámogatást - azt is meglehetősen nehézkesen – azok után lehet igényelni, akiket csökkentett munkaidőben tovább foglalkoztatnak. Szintén látókörön kívülre kerültek azon, akik kénytelenek fizetés nélküli szabadságon otthon maradni, mert a gyerekeik digitálisan otthon tanulnak.

A szocialisták szerint összességében a munkavállalók igencsak vérszegény kedvezményei mellett a munkáltatók ajándékba kapták a munkaidőkeret két éves kiterjesztését. Míg korábban a kollektív szerződés meglétéhez kötötték, hogy a munkaidő átrendezése mennyire lehet rugalmas, a hónap közepétől bármely cég az eddig elfogadott 4 illetve 6 hónapos keretet jócskán túlszárnyalva 24 hónapon belül kell az átlagos munkaidőt 8 órára kihozni. Ezen időszakon belül ugyan a fizetés nem változik, de a napi ledolgozandó idő a 4 órától a 12 óráig tetszőleges periódusonként változhat. A szakszervezetek már egyszerűen húsvéti rabszolgatörvénynek nevezik az intézkedést, ugyanis a tavaly elfogadott, egyéni megállapodásra alapozott 36 hónapos munkaidőkeretre hajaz a mostani is, azzal az eltéréssel, hogy a 24 hónapos kerethez nem kell a szakszervezet, nem kell kollektív szerződés, csupán munkáltatói akarat.

Mivel egyetlen felsorolt kérdésről sem hajlandók egyeztetni, úgy tűnik, nem elég, hogy minden hatalmat korlátozás nélkül a kormány kezébe adott az Országgyűlés Fidesz-frakciója (a Mi Hazánk nevű jobboldali párt támogatásával), arra is ügyelnek, hogy a döntéseket ne befolyásolhassa semmi és senki - értékelte a helyzetet Korózs Lajos.

A kormánypártok meggyőződése, hogy az eddig kormányrendeletekben meghozott járványügyi, szociális és gazdasági intézkedések megfelelők és elegendők, azokat finomítani, kiegészíteni egyszerű pótcselekvés, kekeckedés. Az ellenzéki pártok, köztük az MSZP azonban változatlanul számtalan ponton sürget további lépéseket a lakosság egészségügyi és gazdasági biztonságának növelése érdekében – tette hozzá a népjóléti bizottság szocialista elnöke.