mszp.hu | Belföld
2020. június 02. 23:51

Nem megoldás, ha a többségi társadalmat egy kisebbséggel szembefordítjuk!

Nem megoldás, ha a többségi társadalmat egy kisebbséggel szembefordítjuk!
A kiszolgáltatott rétegeket a Fidesz politikai eszközként használja, a költségvetése pedig rögzíti torz társadalompolitikáját – mondta Tóth Bertalan, az MSZP elnöke, az ATV Egyenes beszéd című műsorában kedden.
Gyöngyöspata kommunikációja a Fidesz részéről „nettó rasszizmus”; a Fidesz ellenségkép-gyártásában „már a cigányság is célkeresztbe került”. A roma társadalom mindig a választás idején válik fontossá a Fidesz számára, tehát politikai eszközként is használja a kiszolgáltatott rétegeket – mondta a politikus.
 
 
„Az biztos, hogy nem megoldás, hogy ha a többségi társadalmat egy kisebbséggel szembefordítjuk” – szögezte le.
 
Azt mondta: „hiba még tovább tetézni” azt az egyre több társadalmi réteget érintő feszültséget, ami a munkájukat vesztő munkavállalóknál, a nagyon sok, szegénységben élő nyugdíjasnál és a munkanélküliséget nagy arányban elszenvedő fiataloknál megjelenik.
 
„Más egy helyzetnek a kezelése, meg más egy hangulatnak a szítása, amit sajnos most láthatunk” – szögezte le.
 
Hivatkozott a múlt heti szélsőjobboldali rasszista tüntetésre, amit a rendőrség tétlenül tűrt, melynek folyománya, hogy a napokban a Roma Holokauszt Emlékművét sokadszorra meggyalázták – miközben békés tüntetőket pedig horribilis összegekre büntetnek a rendőrök.
 
Ellenzéki pártként az MSZP fölemeli a szavát a kirekesztő politikával és a gyűlöletkeltéssel szemben, ahogy az Országos Roma Önkormányzat és civilszervezetek is, de az eszközök a kormányzat kezében vannak. Az pedig nemhogy segítené, de még gátolja is a civilszervezetek által indított társadalmi programokat - mondta.
 
De a kormány megosztó, kirekesztő politikája tetten érhető a trianoni békeszerződés századik évfordulós megemlékezésénél is: a Kárpát-medencei Magyarok Fóruma megalkotott erről egy emlékező nyilatkozatot, amelyet „a határon túli szervezetek 100%-a támogat, a DK kivételével a magyar szervezetek, és a magyar pártok is támogatnak”.
 
A Fidesz viszont nem hagyja, hogy ezt közösen képviseljék: sajátjaként, egyedül terjesztette be ezt a nyilatkozatot a Parlamentnek, ráadásul olyan feltételekkel, hogy csak a beterjesztő, azaz a Fidesz szólhat hozzá.
 
Ha nemzeti összetartozásról van szó, „nemcsak a fizikai határok tudnak elválasztani egy nemzetet, hanem a tudatos politika is, amit tapasztaltunk az elmúlt tíz évben, és sajnos most is” – mondta az MSZP elnöke.
 
Elmondta: a válság még nem „csengett le”, a kormánypropaganda által jósolt „visszapattanás” pedig „nem nagyon akar bekövetkezni”.
 
Szakszervezeti vezetőkel való keddi egyeztetésén kiderült: egyre több álláshely szűnik meg, egyre nehezebb a cégeknek. Csökkennek a megrendelések, nem álltak helyre a beszállítói hálózatok. Van, ahol hiába van megrendelés, nem tudják legyártani az adott terméket, és sok cég jelezte: nem fogja igénybe venni a kormány munkahelymegtartó támogatását, tehát még több elbocsátás várható.
 
A költségvetés pedig a Fidesz torz társadalompolitikáját rögzíti: semmit sem vettek bele az MSZP újjáépítésre tett javaslataiból. Sem az egészségügyre, sem az oktatásra nem fordítanak többet, a jóléti kiadások alig emelkednek GDP-arányosan.
 
S miközben vállalkozások tízezrei töltögetik ki a különböző pályázatokat, hogy a munkahelyek megőrzésére valamiféle állami támogatást kapjanak, vagy maguk vállalnak ezért áldozatot, „Mészáros Lőrinc elbocsát 850 embert és megajándékozzák 18 milliárd forinttal”.
 
A műsorvezető szembesítette a pártelnököt a műsorban előtte megszólaló Török Gábor politológus véleményével, aki szerint az ellenzéknek nem voltak konzisztens megszólalásai, és átadta a Fidesznek a terepet.
 
„Abszolút nem értek vele egyet” – mondta Tóth -, kifejtve: az MSZP már a válság elején komplex védelmi csomaggal állt elő, amit következetesen hangoztatott is, s melynek több eleme találkozott a többi ellenzéki párt javaslatával, s melyből többet átvett a fideszes kormányzat is.
 
Helyesnek nevezte a választópolgárok elvárását az ellenzéki együttműködésre, és hangsúlyozta: nagyon sok ügyben volt egyeztetés. Az álláskeresési idő megemelésében és minimumösszegének megállapításában szinte egyhangú véleményt képviseltek, együttműködtek az önkormányzatok megsarcolásával kapcsolatban, a munkavállalói jogokkal kapcsolatban pedig közösen fordultak az Alkotmánybírósághoz.