mszp.hu | Belföld
2020. augusztus 10. 20:45

Közös listát, közös jelölteket!

Közös listát, közös jelölteket!
Az MSZP álláspontja világos: egy közös ellenzéki lista, 106 közös egyéni jelölt és egy közös miniszterelnök-jelölt kell a 2022-es választásra – mondta Harangozó Tamás, az MSZP országgyűlési képviselőcsoportjának helyettes vezetője az ATV Start című műsorában hétfőn.

„Jelen állapotban egy ilyen ellenzék egy ilyen masszívan, szinte szektaként működő kormánypárttal szemben nem tud máshogy esélyesen győzni” – hangsúlyozta, hozzátéve: az MSZP azt szeretné, ha az emberek beleszólhatnának a jelöltek kiválasztásába, tehát előválasztásokon dőlne el, kik lesznek a közös jelöltek.

Megemlítette: az MSZP évek óta ezt az álláspontot képviseli, újonnan elfogadott stratégiájában is ez szerepel.

A gödi önkormányzati vitáról, melynek az MSZP nem részese, azt mondta: az lokális probléma, lokálisan is kellene megoldani, „rossz dolog”, hogy „pártelnöki szinten csörtéznek már róla”.

„Vagy Gödön oldják meg, vagy sehol” – jelentette ki, de kiemelte: „ez a pártok országos együttműködését garantáltan nem fogja befolyásolni”.

Elmondta: írásbeli kérdést intézett a honvédelmi miniszterhez arról, hogy kifizetik-e a határon szolgáló rendőröknek és katonáknak az Európai Uniótól „frissen” kapott, kifejezetten az ő bérezésükre címkézett 20 millió eurót.

A koronavírus-járvány tavaszi szakaszában ugyanis „az a szégyen történt”, hogy a határon szolgálatot teljesítő katonák nettó 100-200 ezer forinttal kevesebbet kerestek, mint korábban, mert a kormány „szépen csöndben, sunyiban”, a veszélyhelyzetre hivatkozva egy rendeletben gyakorlatilag megvonta a honvédségtől a túlórapénzt.

Ha a honvédelmi miniszter „cinikus, akkor adhatja azt a választ, hogy a jogszabályoknak megfelelően adták a pénzt, mert ők jogszabállyal elvették ezt a pénzt” – mutatott rá, hozzátéve: kapott ugyan választ a kérdésére, de ebben csak a jogszabályok tanulmányozására buzdította a miniszter.

Az MSZP frakcióvezető-helyettese „vérlázítónak” nevezte, hogy nemhogy több pénzt kaptak volna a legnehezebb időszakban a legkeményebb körülmények között végrehajtott túlszolgálatért a katonák, hanem „gyakorlatilag százezres nagyságrendben vették el a fizetésüket”, miután „az elején ott paroláznak a politikusok a katonákkal, hogy milyen fontos és nemzeti ügy”.

Az iskolaőrökről azt mondta: alkalmazásuk „nyílt törésen egy sebtapasz”, nem oldja meg a problémát; ráadásul olyan híreket kapnak a rendőrségi állománytól, hogy meglévő rendőröket kívánnak átvezényelni iskolaőrnek.

A kormánynak inkább arra kellene költenie, hogy visszaépítse a 80-as évektől leépülőben lévő, korábban még erős, a társadalmi problémák orvoslására hivatott szociális és pedagógiai szakemberhálózatot.

„Tehát az, amit a kormány most mondott, hogy majd a teljes gyermekvédelmi rendszert meg a szociális ágazatot át kívánja tekinteni - jó lenne, hogyha minél előbb elkezdené” – hangsúlyozta.

„Attól, hogy a gyereket majd az iskolarendőr vágja nyakon, attól abból a gyerekből adófizető, dolgozó, tisztes ember nagy eséllyel ugyanúgy nem lesz” - indokolta meg.