Elszabadultak az élelmiszerárak, de marad az alacsony nyugdíjemelés

Elszabadultak az élelmiszerárak, de marad az alacsony nyugdíjemelés
Elszabadultak az élelmiszerárak, de a kormány 3%-os nyugdíjemeléssel szúrja ki a nyugdíjasok szemét. Tíz év alatt megtízszereződött a legalacsonyabb jövedelmi tizedben élő nyugdíjasok száma – mondta Korózs Lajos, az MSZP országgyűlési képviselője online sajtótájékoztatón csütörtökön.

Az Országgyűlés Népjóléti Bizottságának elnöke a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) legfrissebb inflációs statisztikája alapján elmondta: az éves infláció 3,3%, „lényegesen magasabb” a tervezett 2,7%-nál.

Kiemelte az élelmiszerek 4,9%-os árdrágulását, ezen belül a zöldség és a gyümölcs árának 22,2%-os változását.

„Gondoljanak bele! Egy év távlatában!” – nyomatékosította.

„Tudom, hogy kormányzati körökben a pálinkát minősítik alapvető élelmiszernek, de én azt gondolom, hogy sokkal inkább az étolajjal, a kenyérrel, a liszttel és a cukorral kell foglalkozni” – folytatta, felsorolva: az étolaj ára 13,7%-kal növekedett, de a kenyér és a liszt drágulása is 6% körüli; a cukor ára 11,7%-kal nőtt egy év alatt, és még „a szegény ember eledele”, a szalonna ára is 8,8%-kal emelkedett.

A munkahelyi étkezés árdrágulása 10,2%-os, a házon kívüli étkezésé 7,5%-os.

„Nem véletlen, hogy a szocialista párt javasolta, hogy a SZÉP-kártyát föl lehessen használni utólagosan is élelmiszerek vásárlására” – mondta; hiszen nagyon sok embernél befagytak a SZÉP-kártyán lévő összegek.

Megjegyezte: az egy főre jutó háztartási fogyasztást illetően Románia megelőzte Magyarországot.

Korózs kiemelte: a munkavállalókon túl a nyugdíjasok járnak „borzasztóan rosszul” az áremelkedésekkel, hiszen a 3%-os januári nyugdíjemelés, amivel a kormány „kiszúrja a nyugdíjasok szemét”, „arra lesz elég, hogy az első bevásárlásnál otthagyják a pénztárban”.

Uzsorásnak” nevezte a kormányt: „Uzsorásként viselkedik, mert amikor pénzt kell beszedni, akkor magas inflációval számol, amikor mondjuk járadékot kéne fizetni a nyugdíjasoknak, akkor pedig az alacsony inflációs rátával számol” – mondta.

Elmondta: a legalacsonyabb jövedelmű tizedben, tehát ahol a legkevesebb jövedelemmel rendelkeznek, „2010-ben csak 26 ezren voltak nyugdíjasok, és 2019-re már - kapaszkodjanak meg! -  270 ezer nyugdíjas volt a legalacsonyabb jövedelmi tizedben.”

A statisztikai adatok alapján az látható, hogy a nyugdíjastársadalom jelentős része „az utolsó két évben dőlt be gyakorlatilag”, hiszen még 2018-ban is csak 41 ezren tartoztak a legalacsonyabb jövedelmű tizedbe - mondta.

Hozzátette: A magas jövedelemmel rendelkező tizedekben, a 7., 8., 9., 10. decilisben minden évben 100-100 ezer fővel csökkent a nyugdíjasok száma. A szegénységi arány 2010-ben még nem érte el a nyugdíjasok körében az 5%-ot, de 2020-ra már 14,9% lett.

„Ez egyértelműen azt jelenti, hogy fentről csúsznak lefelé, és a legalul lévők pedig borzasztóan sokan lettek” – mondta.

 „Kimondani is szégyen”: 12 éve nem változott az öregségi legkisebb nyugdíj összege, 28 500 forint.Körülbelül 30 ezer nyugdíjas kap 28 500 és 50 000 forint közötti nyugdíjat, 50 és 100 ezer forint közöttit 530 ezren, 100 és 150 ezer forint közöttit 810 ezren, 150 és 200 ezer forint közöttit 375 ezren.

„Értik, ugye? A közel két és fél millió nyugdíj és nyugdíjszerű ellátásban részesülők közül 1 700 000-en 200 ezer forint alatti nyugdíjjal rendelkeznek. Ez a nyugdíjasoknak a 85%-a!” – hívta fel a figyelmet.