mszp.hu | Belföld | Egészségügy
2021. április 07. 12:34

Hergelik az embereket a kormány zavaros intézkedései, de van megoldás

Hergelik az embereket a kormány zavaros intézkedései, de van megoldás
Csúcson lévő halálozási számok mellett még mindig nem képes elégséges korrekcióra és az emberek valódi segítésére a kormány.

Ahhoz képest, hogy nálunk a legmagasabb a halálozási arány, még mindig csak apró korrekciók vannak; az MSZP benyújtott minden olyan javaslatot, ami az emberek segítségét szolgálja – emlékeztetett Harangozó Tamás, az MSZP frakcióvezető-helyettese szerda reggel az ATV Start című műsorában.

A kormány járványügyi intézkedéseiről kifejtette, „Magyarország az az ország, ahol lakosságarányosan a legtöbb ember hal meg hetek óta a kórházakban és ez nem valódi, értelmes nyitás, amit most látunk. Februárban már többször elmondtuk, hogy talán néhány szabályt racionalizálni kellene, hiszen ostobaság volt este 7-kor bezáratni a boltokat és 8-kor hazazavarni az embereket. Ezt az ostobaságot mérséklik most azzal, hogy este 10-kor kell hazamenni és áttérnek a négyzetméter alapú boltlátogatásra, amit számos közép-európai, például osztrák példa is mutatott”.

Reagálva a Kereskedelmi- és Iparkamara javaslatára, melyet a kormánynak nyújtottak be a szállodák és éttermek újra nyitásával kapcsolatban Harangozó elmondta, szerinte az Iparkamara elnökének hitelessége „már mérhetetlenül alacsony”, sokkal lényegesebb e téren, amit a járványügyi szakemberek mondanak.  „Müller Cecília is azt mondja, hogy itt még hetekig nagyon nagy probléma lesz. A kamara azért álljon ki, hogy a magyar kis- és középvállalkozások ugyanazt a támogatást megkapják a magyar kormánytól, mint amit a környező országok minden vállalkozója megkap a saját kormányától. Milyen iparkamara az, amelyik nem hajlandó azt mondani, hogy tessék megadni a 80%-os bértámogatást és egyösszegű, vissza nem térítendő támogatást adni a magyar cégeknek, hogy ne kelljen elbocsátaniuk a dolgozóikat és ne menjenek tönkre? Ez egy iparkamara?” – tette fel a kérdést hangot adva pártja csalódottságának a szervezet érdekérvényesítő képességében.

A hamarosan bevezetendő oltási igazolványokról kérdezve leszögezte, az MSZP álláspontja szerint bármi, ami motiválja az embereket, hogy beoltassák magukat, az jó, jelenleg azonban úgy látják, hogy az oltási igazolványok ötlete egy csomó embert inkább hergel, mint motivál. „Kikérik maguknak, hogy őket megkülönböztessék. Ezeket a véleményeket halljuk. Mi továbbra is azt mondjuk mindenkinek, hogy legyenek kedvesek felülemelkedni ezeken az akár elvi vitákon, mert magukon, a családjukon és az egész országon is ezzel tudnak segíteni”.

A szocialista politikus figyelmeztetett, mindeközben a kormány épp átjátszik több ezermilliárd forintos egyetemi és egyéb közvagyont magánalapítványoknak, amelyek visszavételét a kormányváltás után garantálja az MSZP. „Több ezermilliárd forintot – csak MOL-részvényben 100 milliárdot – és az egyetemek épületeit veszik el. Van egy MOL-os alapítvány és van egy ménesbirtokról szóló alapítvány, ami egyébként kísértetiesen hasonlít az első fideszes kormány lelépésekor privatizált 12 állami gazdaság történetére. Ezeknél a teljes vagyont 5 magánember kezébe adja a törvény életük végéig. Ezt még a középkori földesúri rendszerben sem merték volna megcsinálni. És mindezt a közös állami vagyonunkból” – tette hozzá.

„Ezeket például haszonbérleti szerződésbe odaadhatják a haveroknak, és ebbe senkinek sem lesz beleszólása! A fideszesek célja az, hogy ezt a rengeteg állami vagyont és sok 10.000 munkavállaló sorsa is ez, úgy szervezzék ki az állam kezéből, hogy jövőre, a kormányváltás után is vezetgethessék ezek az emberek, akik egyébként főnökei lesznek a rektoroknak, a dékánoknak, a professzoroknak, akik ott fognak előszobázni” – vetítette előre.

Ígérte, amennyiben a demokratikus ellenzék jövőre teljes körű felhatalmazást kap a választóktól a 2/3-os törvénnyel, gondolkodás nélkül veszik majd vissza ezeket a vagyontárgyakat és szünteti meg ezeket az alapítványokat is. „A magyar államnak ellenőrizhetően, transzparensen kell az egyetemeket és ezeket a közvagyontárgyakat fenntartani, hiszen olyan vagyonvesztése lesz a magyar államnak három hét múlva, amilyet már régen nem láttunk” – mutatott rá.

„Egy másik lehetőség, amit már most benyújtottunk, mint törvényjavaslat, ami garanciális megoldás lenne, hogy legalább a közbeszerzési törvény vonatkozzon ezekre a közfeladatot ellátó alapítványokra és ne lehessen egyszerűen bemondásra, vagy egy telefonnal elintézni, hogy kinek mi jut, és mi jár ebből a vagyonból; ez közvagyon most is, és az is marad, nem veszti el közvagyon jellegét” – jelentette ki Harangozó Tamás.