mszp.hu | Belföld
2021. december 09. 18:10

Amilyen a ma oktatása, az lesz holnap a jövő

Amilyen a ma oktatása, az lesz holnap a jövő
Amilyen a ma oktatása, az lesz holnap a jövő. Új oktatáspolitikára van szükség szakmai, partnerségi és szolidaritási alapon; ehhez kér felhatalmazást 2022 tavaszán az MSZP a szövetségeseivel együtt – mondta Kunhalmi Ágnes, az MSZP társelnöke csütörtöki online sajtótájékoztatóján.

„Új oktatáspolitikára van szükség, amely szakmai alapon, a partnerség alapján, a szolidaritás alapján, az új tudás felé való elmozdulás alapján történik” – mondta.

A jelenlegi rendszer „senkinek nem jó: sem a gazdagoknak, sem a középosztálybelieknek, sem a szegényeknek. Változtatni kell!” – hangsúlyozta.

Mint mondta, minden ország teljesítőképességének, versenyképességének és minden társadalom jólétének az alfája és ómegája az oktatáspolitika, a Fidesz-kormánynak azonban nem volt fontos az ifjúság jövője, azért is vitt ennyire tudásellenes politikát.

Ennek alátámasztására adatokat sorolt. Elsőként a diplomások arányáról beszélt: míg az Európai Unióban 2012 és 2020 között a felsőfokú végzettségűek aránya 35%-ról 41%-ra ment fel a népességben, addig Magyarországon ez 2020-ban is csak 31%-on állt.

Ez annak köszönhető, hogy a Fidesz az elmúlt 10 évben nagyon tudatos módon a felsőoktatást zsugorító, az érettségizők számát tudatosan visszavágó, a felsőoktatásban részt venni akarók kedvét elvevő, korlátozó politikát folytatott - mondta.

„Elfelejtették, hogy a ’munkaalapú társadalomhoz’ hozzátartozik a magas hozzáadott értékkel végzett munka is” – mutatott rá Kunhalmi, hozzátéve: ez volt talán a NER „egyik legnagyobb baklövése”, hogy a fiataloktól el akarja venni a tudást, és azokat sem engedi be a felsőoktatási intézményekbe, akik oda valóak lennének és szeretnének is ott tanulni.

Másodikként az érettségizők számának nagyon nagy mértékű visszaeséséről beszélt. Mint mondta, a NER előtti magyar kormányok mindegyike arra törekedett a rendszerváltás után, hogy minél többen érettségizzenek és aki tud és akar, diplomázzon is.

2011-ben még 142 ezer tanuló érettségizett, 2012-ben már csak 137 ezer, ’13-ban 133 ezer, ’14-ben 117 ezer, ’15-ben 115 ezer, 2021-ben 111 ezer – mondta el a társelnök, hozzátéve: a Fidesz 2012-ben tudatosan döntött úgy, hogy „el fogja terelni a fiatalokat a magas hozzáadott értékű tudástól, nem engedi őket leérettségizni, nem engedi őket a be a felsőoktatásba”.

Az érettségizők számának csökkenése persze visszavágta a felsőoktatási hallgatók számát is. Figyelmeztetett: ha 2022-ben „nem tudjuk megnyerni a választást és nem tudunk ezen korrigálni”, akkor Magyarország tartósan a periférián marad, a régión belül is leszakad, nem lesznek kitörési pontok, nem nő a versenyképessége és egyre többen fogják elhagyni az országot nyugat felé, „ahol egyébként tanulhatnak”.

„Mindenféleképpen változtatni kell!” – hangsúlyozta.

Harmadikként a tankötelezettség korhatárának leszállítását említette.

„Tragédia, ami ezen a területen történt” – húzta alá, sorolva az adatokat: míg 2011-ben a 18 éves korosztály 80%-a, a 17 éveseknek pedig 98%-a még az iskolarendszer része volt, azaz volt esélyük, hogy „valamilyen típusú tudást ott még (...) magukra szedjenek”, addig 2018-ban már csak 66% volt ez az arány.

Azt mondta: 2012-től, amikor a Fidesz meghozta azt a döntést, hogy nem kívánja a fiatalokat tudáshoz juttatni, mára 85 ezer és 90 ezer közöttire nőtt azon gyermekek száma, akik a tankötelezettség korhatárának a leszállítása miatt kiestek a magyar iskolarendszerből.

Ezeknek a gyerekeknek „szinte esélyük sincs, hogy alkalmazkodjanak a körülöttünk lévő, gyorsan változó világhoz”, közmunka és segély vár rájuk, „ez óriási teher az egész magyar társadalomnak” – mondta, hozzátéve: még csak szakképesítéshez sem juttatta a Fidesz ezeket a gyerekeket, a szakképzést is „lerongyolta”.

Negyedikként a halmozottan hátrányos és hátrányos helyzetű gyermekeket és fiatalokat említette. Mint mondta, a 2010 előtti kormányok nagyon sokat tettek azért, hogy ezek a gyerekek többre vihessék, mint a szüleik; ebben a munkában odáig jutottak el, hogy valamivel több mint 7%-uk diplomát szerzett.

A Fidesz azonban 11,5 év alatt ezt 1%-ra csökkentette, azaz „gyakorlatilag lenullázta”, „befagyasztotta” a társadalmi mobilitást: hogy a halmozottan hátrányos és hátrányos helyzetű családokba született gyerekek diplomához juthassanak.

Kunhalmi figyelmeztette a középosztálybeli szülőket is: „ha azt hiszik, hogy kedvezményezettjei ennek a rendszernek, nagyon tévednek”; hiszen a megváltozott egyéni tanulási szokásokhoz és a körülöttünk lévő világhoz alkalmazkodni képtelen jelenlegi iskolarendszerben nekik is nagyon sokat kell fizetniük azért, hogy gyermekeik a korszerű tudást különórákon elsajátíthassák.

 Arra hívta fel a figyelmet: minél magasabb valakinek a végzettsége, annál jobban tud alkalmazkodni egy életen át az egyéneket és a közösséget, az országot érő kihívásokhoz. „Minél magasabb hozzáadott értéket produkál egy ember, annál erősebb egy országnak a termelékenysége, a válságtűrőképessége, annál nagyobb az egész országnak a hozzáadott értéke, és annál kevésbé kiszolgáltatott (...) az egyén a nagyon gyorsan változó világnak”.

Tragédiának nevezte, hogy a legfiatalabb korosztály nem Magyarországon képzeli el a jövőjét. Megemlítette azt is: a Fidesz kormányzása alatt „közel negyedmillióval lettünk kevesebben Magyarországon, ennyivel kevesebb magyar gyermek született meg a NER-ben”.

Rámutatott: a kormánynak „nemcsak a születésre kellene koncentrálni”; a megszületett gyermekeket fel is kell nevelni, ezért az államnak egy életen át a gyerekek és szüleik mellett kellene lennie.

Óriási problémának nevezte, hogy az „idősödő, Öreg Antidemokraták Szövetsége” – ahogy a Fideszt nevezte – nemcsak „a történelem egyik, ha nem a legkorruptabb rendszere”, ami minden magyar lakosnak nagyon nagy költséget jelent és hosszú időre visszaveti az országot, de hogy a társadalom- és gazdaságpolitikája „fölülre ad, a középet éppenhogy csak megtartja (...), alulról semmit nem ad és hagyja leszakadni”.