mszp.hu | Belföld, Gazdaság
2021. december 14. 11:06

Csökkenjen a kiskeresetűek adóterhe!

Csökkenjen a kiskeresetűek adóterhe!
Az MSZP arra törekszik, hogy a minimálbérig egyáltalán ne kelljen adót fizetni, és a kiskeresetűeket ne terhelje olyan nagy adóteher – mondta Tóth Bertalan, az MSZP társelnöke az ATV Egyenes beszéd című műsorában hétfőn.

„A mi eredeti javaslatunk az, hogy a minimálbér legyen adómentes, ezt nagyon-nagyon szeretnénk viszontlátni a közös programban”, és adójóváírásos rendszerrel a mediánbérig szeretnék a kiskeresetűek adóját csökkenteni; ez a választási programban meg fog jelenni – mondta.

Kompromisszum lehet abban, hogy az alacsony jövedelmek adója ne a jelenlegi 15 százalékos adókulcs legyen, hanem annál alacsonyabb – mondta.

Úgy érvelt: az egykulcsos adórendszer amúgy sem áll már fenn, hiszen a 25 év alatti fiatalok nem fizetnek adót, vagyis 0 százalékos az adójuk.

A szocialisták ezen kívül újra akarják indítani a társadalmi párbeszédet, minél szélesebb lehetőséget akarnak adni a szakszervezeteknek, hogy a munkavállalók érdekeit képviseljék, és visszatennék a kafetériában adható juttatások körébe az albérlet- és utazási támogatást.

„Egy normális országban, ahol a szakszervezeteknek megvannak a jogai, ott a munkaadók és a munkavállalók egyezsége alapján alakul ki az, hogy (...) mi legyen a minimálbérrel, milyen juttatásai legyenek a munkavállalóknak” – mondta a társelnök.

Rámutatott: jelenleg a szakszervezetek egymás között egyeztetnek; a kormány csak „eljátssza” az egyeztetést, de a végső döntést maga hozza meg, sőt legutóbb a veszélyhelyzeti felhatalmazás alapján a miniszterelnök egyszemélyben döntött.

A pluszjuttatások közül pedig mára egyedül a SZÉP-kártya maradt – tette hozzá.

A rabszolgatörvényről azt mondta: túlzott rugalmasságot és lehetőséget kaptak a munkaadók általa, amibe a munkavállalóknak nincs beleszólásuk. Szerepel benne, hogy a munkaadó 400 plusz munkaórát rendelhet bizonyos munkaidőkeretben akár éveken át, de akár csökkentheti is a munkaidőt. Nagy vita volt abból, hogy a Covid-időszak alatt egyes nagy multicégek nem tudták kihasználni a munkaidőkereteket és vissza akarták fizettetni a munkavállalókkal az akkor fizetett bért; ettől azonban elálltak – idézte fel.

Most, hogy a magyarországi autóipari cégek chiphiány és egyéb más beszállítói problémák miatt csökkentik a termelést, a törvény alapján megtehetnék, hogy munkaidőkeretet alkalmaznak és addig nem fizetnek, csak később kompenzálnak – mondott példát a törvény biztosította túlzottan rugalmas lehetőségekre.

Arra is rámutatott, hogy a szakszervezetek jogait leépítették, elvették a lehetőségüket a kollektív szerződések kiharcolására is. „Tehát kiszolgáltatottak a magyar munkavállalók” – mondta.

Az álláskeresési járadék 3-ról 9 hónapra emelésére indított népszavazási kezdeményezésről azt mondta: elég későn született döntés az átengedéséről; ha összegyűjtik az aláírásokat, „nem kizárt”, hogy a választás napján lehet szavazni róla, bár ha kormányváltás lesz, a Fudan egyetem ügyével együtt okafogyottá válik.

Az ellenzéki pártok közös listájáról azt mondta: folyamatosak az egyeztetések és a pártelnökök konszenzussal fognak dönteni, bízik benne, hogy év végéig, de „ha nem, akkor januárban mindenképp le kell ezt a kérdést zárni”.

Az MSZP listájáról kérdésre elmondta: Mesterházy Attila saját döntése volt, hogy nem kíván az MSZP listaállítási folyamatában részt venni, ezért nem szerepel rajta; de mindenképp számítanak tapasztalatára a választások után is külügyi kapcsolatrendszerükben, hiszen a NATO Parlamenti Közgyűlésének elnöke volt, jelenleg alelnöke, valamint a Szocintern MSZP által delegált alelnöke.