mszp.hu | Belföld
2022. június 28. 21:39

Különadók haderőfejlesztésre: a kormányzati píár része

Különadók haderőfejlesztésre: a kormányzati píár része
A „kormányzati píár” részének nevezte Mesterházy Attila szocialista politikus, hogy a kormány azzal érvelt a különadók bevezetése mellett, hogy az így befolyó összeget haderőfejlesztésre fordítja.

„Kormányzati piárnak gondolom (...) ezt a dolgot. Ilyen helyzetben könnyebb eladni bizonyos közbeszerzéseket, bizonyos haveroknak adott pénzeket” - mondta a NATO Parlamenti Közgyűlésének alelnöke az ATV Start című műsorában kedden.

„Ebben is egy szokásos fideszes stratégia van: hogy van valami, ami (...) látszólag egy helyes cél, de a paraván mögött azért megint egy kicsit mutyiznak majd a pénzekkel is” – mondta, rámutatva: még a magyar honvédelmi miniszter is olyan személy lett, aki „érintett a honvédelem bizniszében, tehát a fegyverkereskedelemben, a gyártásban”.

Mesterházy azzal indokolta minősítését, hogy a haderőfejlesztési tervet a kormány már korábban elfogadta, és azt is megtervezte, melyik évben mennyivel kell emelkednie a honvédelmi költségvetésnek, hogy tizenvalahány év alatt elérje a GDP 2%-át.

Hozzátette: kívülről persze nehéz megkérdőjelezni a növekvő honvédelmi költségeket, hiszen „minden ember úgy érzi, hogy igenis kell a magyar védelmi kapacitást is bővíteni, meg a NATO is (...) ezt várja minden tagállamától”.

Kiemelte: az ukrán-orosz konfliktus konkrétan érinti az emberek biztonságérzetét, látják, hogy „nem egy elvont veszéllyel kell” szembenézni; azt is tudják, hogy 70 év óta, a második világháború óta nem volt ilyen háborús konfliktus.

A Madridban zajló NATO-csúcsról Mesterházy azt mondta: a szervezet itt elfogadandó új stratégiai koncepciója a kor biztonsági kihívásaihoz igazítja a NATO védelmi és elrettentési képességeit.

„Jelentős változás van a biztonságpolitikai architektúrában” – mondta, hozzátéve: legutóbb 2010-ben fogadott el hasonló dokumentumot a szervezet, azóta „nagyon sok dolog történt a világban, éppen ezért alkalmazkodnia kell a NATO-nak is az új biztonságpolitikai kihívásokhoz”.

Az ukrán-orosz háború miatt a szervezet keleti szárnyának megerősítése előtérbe került, és jelentős változás Svédország és Finnország csatlakozása is – részletezte.

Kérdésre valósnak nevezte a veszélyt, hogy az Oroszországban és Ukrajnában rekedt gabona szerte a világban élelmiszer-ellátási gondokat és akár újabb migrációs hullámokat okozhat, visszautalva a 2011-es „arab tavasz” éhínség okozta összecsapásaira.

Szintén kérdésre a korábbi pártelnök meglepőnek nevezte Ujhelyi István visszalépését az MSZP társelnöki tisztéért folytatott versenyben, hozzátéve: ő úgy látja, „szóltak Ujhelyi Istvánnak, hogy ő nem akar indulni”.

Mesterházy kifejezte véleményét, hogy „még mindig nincs meg ez a felismerés az MSZP-ben”, hogy radikális változásra, összefogásra és az „ezzel a típusú belső hatalmi harccal” való leszámolásra van szükség ahhoz, hogy „az MSZP a haláltusáját túlélje és ne haljon ebbe bele”.