Az Országgyűlés Nemzetbiztonsági Bizottságának tagja, a Nemzeti Összetartozás Bizottságának alelnöke, az MSZP parlamenti képviselője és pártigazgatója a tévé Egyenes beszéd című műsorában azt mondta: köztudomásúnak gondolta pártja álláspontját az említett kérdésekben. A rendezvényen szembesült azzal, hogy sokan „még azt hiszik, hogy mi kerítést akarunk bontani, háborúpártiak vagyunk, és el akarjuk törölni a rezsicsökkentést”. Ezt „nagy tapasztalatnak” nevezte minden ellenzéki politikus számára.
„Ezért kell bemenni az oroszlánbarlangba, és ezért kell vitába szállni minden létező alkalommal a kormánypárti politikusokkal” – vonta le a következtetést.
Kijelentette: egy ellenzéki politikusnak felelőssége, hogy az ilyen vitákban részt vegyen, „meg kell vívni ezeket a harcokat”.
Kiemelte: nemcsak azok a nemzeti sorskérdések, amikről a Fidesz akar beszélni. Van közös halmaz, „például a béke, mert ebben minden józan politikus egyetért, hogy békét kívánunk, sőt a kerítést sem bontjuk le.”
Ugyanakkor pártja a Fidesztől teljesen eltérően gondolkodik a magyarságot érintő olyan sorskérdésekről, mint a rezsicsökkentés fenntarthatósága, az ezzel kapcsolatos felelősség és a kata tönkretétele – közölte.
Mint mondta, „megdöbbentette” Orbán tusnádfürdői beszédének a fajokról szóló része.
„Amikor a fajokról van szó, akkor le kell szögezni minden jóérzésű politikusnak, hogy minden ember egyenlőnek születik, és (...) egyenlőként is hal meg. (...) Ez egy olyan határ, amit nem szabad feszegetni” – jelentette ki, hozzátéve: Orbán szóhasználatát „értelmezni” és „tisztázni” kell.
Mint mondta, Orbán „szerintem nem náci; tudatosan teszi azt, hogy olyan témákat hoz be, amelyek megosztóak és elterelik a figyelmet”.
„Nagyon megosztó beszéd volt; volt olyan része, amit mereven el kell utasítani; volt, ahol élni kell a gyanúperrel, hogy gumicsont, és nem szabad hagyni, hogy például a most zajló tüntetés helyett csak arról beszéljünk, hogy ideológiailag hogyan kell értelmezni Orbán Viktort a szélsőjobboldali skálán. És van, amivel kőkeményen szembe kell menni, mert Magyarország és a magyarok helye a nyugaton van, a nyugatos társadalmakban, és nem ennek az alternatíváiban. Ezeket a csatákat meg kell vívni. És vannak olyan kérdések, amelyekben nem szabad vitatkozni” – kommentálta.
Molnár részben az Európai Unió, részben a magyarság részéről megvívandó csatának nevezte az Orbán beszédében elhangzottakkal szemben az atomenergia, az energiabiztonság, az orosz gáz és az európai uniós szankciók ügyét, melyekben „vannak olyan ötletek, amiről érdemes beszélni”.
„Nem szabad, hogy tabu legyen” az sem, hogy „akarunk-e párhuzamos társadalmat Közép-Kelet Európában”, erről is beszélni kell; és vannak olyan kulturális-ideológiai kérdések, „amelyeket Orbán Viktorral szemben kell megvívni, mert Magyarországnak egy nyugatos, atlantista országnak kell lenni, (...) ennek nincsen alternatívája” – szögezte le újra.
Vannak azonban olyan kérdések, melyekben „nem szabad vitatkozni”, mert „a buta viták (...) fölszalámizzák és fölőrlik az ellenzéket” – mondta, ezek közé sorolva a határkerítés, a migráció, a bevándorlás, a magyarság, a nemzeti összetartozás, a szavazati jogok és a kettős állampolgárság kérdését, illetve a rezsicsökkentés pontos értelmezését.
„Ezekben a vitákban abban az értelemben, ahogy Orbán Viktor szeretné és a Fidesz, ezt a vitát nem érdemes végigvívni, mert részben nekik van igazuk, részben pedig megnyerhetetlen a vita” – mondta, hozzáfűzve: ezért az új szemléletmódért „biztos” kap majd „hideget-meleget”.