"A gyógyszerkassza megnyirbálása része a Fidesz-KDNP populista gazdaságpolitikájának, ugyanis a betegekkel fizettetik meg a gazdagoknak adott kedvezményeket" - mondta Kökény Mihály, az MSZP szakpolitikusa szombaton az MTI-nek. Kökény Mihály szerint az intézkedéssorozat egyértelmű kárvallottjai a betegek, a sok gyógyszert használó társadalmi csoportok, és közülük is elsősorban azok, akik nem engedhetik meg maguknak a dráguló gyógyszerek megvásárlását - elsősorban a nyugdíjasok és munkanélküliek. Az ugyanis a volt egészségügyi miniszter szerint nem kétséges, hogy a gyógyszerek ára tovább emelkedik, és az április elsejétől dráguló vérnyomáscsökkentő, csontritkulás elleni kombinált készítmények és más gyógyszerek példája egyértelműen azt mutatja, hogy az áremelkedés többletköltségeinek 80 százalékát a betegeknek kell megfizetniük. Kökény Mihály szerint a megszorítások remélt pozitív költségvetési hatása erősen kétséges, hiszen amit megtakarítanak a gyógyszerkassza csökkentésén, azt felemészti a dráguló gyógyszereket megvenni képtelen, romló egészségi állapotú társadalmi csoportok gyógyításának megnövekedő költsége. A szocialista politikus arra is rámutatott: a korlátozás a gyógyszergyártókat és a patikákat is drámai módon fogja sújtani, és ennek nem csak az ott dolgozók látják kárát. A gyógyszeripar Magyarországon közvetlenül 15 ezer, közvetve további 30 ezer embert foglalkoztat, az ágazatot sújtó intézkedések nyomán azonban nyilvánvalóan munkahelyek szűnnek meg, és elbocsátásokra kell számítani. A gyógyszergyártók helyzetének megnehezülése továbbgyűrűző hatásokkal is járhat: nem szabad elfelejteni, hogy a gyógyszeripar jelenleg mintegy 18 milliárd forintot hitelez a kórházaknak. Kökény Mihály arra is felhívta a figyelmet, nem igaz az a kormányzati érvelés, mely szerint az uniós átlaghoz képest túl sokat költenek Magyarországon gyógyszerekre, szerinte "manipuláltak" azok a statisztikák, amelyeken ez a vitatható kijelentés alapul, hiszen az idei 343 milliárdos előirányzatból 15 százalék a gyógyszergyártókra kirótt különadóból finanszírozható. Így különösen kifogásolható az egészségügyi kiadásoknak a GDP fél százalékával, mintegy 120 milliárd forinttal történő csökkentése. A szocialista szakpolitikus szerint megfelelő előkészítés után vissza kell térni az ágazat szerkezeti átalakításához.
