A Fidesz-kormánynak nem volt elég, hogy a kisjövedelműeket, a 16 százalékos egykulcsos adórendszerrel tovább nyomorította, az „Út a Munkához program” megszüntetésével még nehezebb helyzetbe hozta őket. A munkakeresési járadék időtartamának csökkentésével a munkakeresőket lehetetlen helyzetbe hozta. Olyan új programokat dolgozott ki, melyek nem teremtenek nyugdíjjogosultságot, ezzel cselédsorba taszítanak több tízezer embert. Most még az alacsonyjövedelműek közlekedési lehetőségeit is szűkíti, akadályozza újabb munkahelyek teremtését és veszélybe sodor több ezer, már meglévő munkahelyet.
A Fidesz többség július hónapban elfogadta a bioetanol jövedéki adójának emelését. A bioetanol jövedéki adója az elmúlt 8 évben 0Ft/liter volt. Ezt a mértéket emelte meg a kormány 40 Ft/literes mértékre. Ezzel a döntésével súlyos problémákat vetít előre, mind a bioetenol ágazatban, mind az agráriumban, nem is beszélve arról, hogy megszűnik az olcsó üzemanyag, amivel a kisjövedelműek még esetlegesen tudták üzemeltetni gépjárműveiket.
Most, hogy a Mol a mai napon ismételten megemelte az üzemanyagok árait és a benzin literje több kúton meghaladja a 400 Ft/literes árat, a „Nemzeti Együttműködés kormányának” kötelessége lenne (mint a Mol 21 százalékos tulajdonosának), hogy beavatkozzon és biztosítson a magyar gazdaság számára olyan elfogadható üzemanyag árakat, ami nem okoz további áremelkedéseket az élet minden területén. A mezőgazdasági termékek előállításánál a gazdák is jelentős mennyiségű üzemanyagot használnak gépeik működtetéséhez. A bioetanol egy olyan üzemanyag, amely lehetővé tette a mezőgazdasági termelők számára is, hogy olcsóbban üzemeltessék gépeiket, ezzel is csökkentve termékeik árait.
Felmerül az a kérdés is, hogy pont azért emelkednek az üzemanyagok árai, hogy egy esetleges állami Mol részvény eladásnál jóval kedvezőbb árfolyamon nagyobb haszonnal tudjon az állam túladni a Mol részvényein. Ezt az árfolyamnyereséget is a magyar lakossággal fizetteti meg a kormány. Hiszen a részvényeket is a nyugdíjpénztárak államosításával, a magyar emberek megtakarításainak elvételével valósította meg.
A bioetanol jövedéki adójának megemelésével veszélybe sodort egy olyan üzletágat, mely azon kívül, hogy olcsó üzemanyag termelésére volt képes, több ezer munkahelyet is teremtett Magyarországon. Ezek a munkahelyek most veszélybe kerülnek. Szűkebb pátriámban, Fejér megyében például Szabadegyházán található az egyik legnagyobb bioetanol termelő kapacitás, mely ezzel a nagymértékű jövedéki adó emeléssel szintén veszélybe kerül. Az ott dolgozó emberek munkahelye, megélhetése bizonytalanná válik.
Gőgös Zoltán képviselőtársammal és az MSZP-frakció nevében módosító javaslatot nyújtottunk be a törvényhez, melyben indítványoztuk a magyarországi gyártást ellehetetlenítő mértékű jövedéki adóemelés jelentős mérséklését. Indítványukban a kormány által beterjesztett 40 Ft/liter jövedéki adó mértékét 12 Ft/liter mértékre szerettük volna csökkenteni. A bioetanol jövedéki adó mértéke egyébként az elmúlt 8 évben 0 Ft/liter volt. Módosító javaslatunkat már az illetékes szakbizottságokban sem támogatta a Fideszes többség. L. Simon László fideszes országgyűlési képviselő is benyújtott egy módosító indítványt, melyben 26 Ft/literes jövedéki adó mértékre tett javaslatot.
A Fidesz frakció az ő módosító indítványát sem támogatta, amiből egy dolog következik: a Kormány, aki hatalomra lépése után munkahelyteremtésről prédikál, minden egyes tevékenységével rombolja a még meglévőket is, és újabb, lassan elviselhetetlen terheket ró a kiskeresetűekre.
Európai Unió határozott céljai között szerepel a megújuló energiaforrások részarányának növelése, amelyeknek 2020-ra el kell érniük a teljes energiafelhasználás 20 százalékát, míg a közlekedési ágazatban a teljes üzemanyag-fogyasztás 10 százalékát kell bioüzemanyagokból biztosítani.
Meg kell jegyeznem, hogy a magyar mezőgazdaság számára létkérdés, hogy a megtermelt tömegáruk ne alapanyagként, hanem feldolgozott termékként kerüljenek a piacra. Ennek egyik lehetséges formája a bioetanol, aminek a gyártása munkahelyeket teremt, továbbá az állattenyésztést olcsó fehérjetakarmányhoz juttatja.
Nem utolsó sorban meg kell jegyezni, hogy ez hatalmas terhet ró a bioetanolra épült ágazatra is, az elmúlt hónapban adták át a 400. E85 kutat hazánkban, ami Európában a második helyre emelte hazánkat. Azonban az ágazat olyan lehetetlen helyzetbe kerül, amely munkahelyek ezreinek megszűnésével is járhat. A döntés mögött nem látszik józan érv vagy kutatás ráadásul a Magyarország Megújuló Energia-hasznosítási Cselekvési Terve vállalásait is veszélyezteti.
1 kilogramm etanol előállításához 3 kilogramm kukorica szükséges.
A bioetanol a hagyományos, fosszilis üzemanyagokkal szemben számos környezeti, gazdasági és mezőgazdasági előnnyel rendelkezik. Tisztábban ég, így széndioxid, valamint más káros anyag kibocsátása jóval alacsonyabb. Magyarországi gyártása csökkentené hazánk fosszilis energiával szembeni kiszolgáltatottságát, a kukorica felhasználása révén pedig szükségtelenné tenné a gabona intervenciós felvásárlását. Emellett - a gyártás során keletkező fehérje dús melléktermékkel - a takarmányozást is segítené és szükségtelenné tenné a szójaimportot. A bioetanol-gyártás itthoni elterjedése egy olyan eszköz lehetne ami segítene a magyar mezőgazdaság stabilizálását is.
Gyártás:
Az alábbi számításban szereplő fajlagos fogyasztási adatok a bioetanolgyártásban jelenleg vezető technológiagyártók átlagai.
Gyártás hőigénye (keményítő feltárása, desztillálás, DDGS-szárítás stb): 13 GJ
Gyártás villamosenergia-igénye: 320 kWh (1,15 GJ)
Tehát a gyártáshoz szükséges energiaigény 14,15 GJ
Nézzük a kukorica előállítását:
Az alábbi számok hagyományos agrotechnológiára vonatkoznak, aminél vannak lényegesen energiatakarékosabb megoldások is (pl. direkt vetés).
Gázolaj: 18 liter (0,63 GJ)
Szárítás: 0,7 GJ
Villamos energia (szárítás, mozgatás a szárítótelepen belül pl. rédlerek, serleges felvonók stb.): 140 kWh (0,5 GJ)
Szállítás a szántóföldről a gyárig 0,25 GJ
Összesen: 2,05 GJ
1 tonna (azaz 1267 liter) etanol előállításához szükséges kb. 3,15 t kukorica, ennek a termeléséhez kell 3,15 × 2,05 = 6,45 GJ
Energiaigény a kukorica vetőmagtól az etanolig: 14,15 + 6,45 = 20,6 GJ
1 tonna etanol energiatartalma: 28,6 GJ
A melléktermékként keletkezett DDGS energiatartalma: 18,6 GJ (Ez az egyik
hazai egyetemen végzett 2 hónapos méréssorozat eredménye)
Kinyert energia összesen: 28,6 + 18,6 = 47,2 GJ
Kinyert és befektetett energia hányadosa: 47,2 / 20,6 = 229%
A fentiek alapján látszik, hogy a mellékterméknek önmagának is magasabb az energiatartalma, mint amit a gyártás igényel. Ha a szükséges energiát ebből fedezzük, gyakorlatilag nulla befektetett energiával állítunk elő bioetanolt.
A gyártáshoz szükséges gőz teljes egészében előállítható megújuló energiaforrásokból (mezőgazdasági hulladék, fahulladék, stb.) így fosszilis energia csak a termeléshez kell és ott is csak míg át nem állunk biodízel traktorokra és etanolos teherautókra. A szén-dioxidra vonatkozó Nemzeti Kiosztási Terv eleve csak így engedi etanolgyár létesítését.
