A képviselő kifejtette, a bizottság csütörtöki nyilvános ülésén egyhangúlag támogatta Mile Lajos Nemzetbiztonsági Törvényre vonatkozó módosító javaslatát a vizsgálatokkal kapcsolatos hatáskörök bővítésével kapcsolatban.
Véleménye szerint helyes, ha együttműködési kötelezettség terheli az állampolgárokat a Nemzetbiztonsági bizottsággal és albizottságával, azonban úgy véli, nem biztosított a bizottság előtti igazmondási jogi kötelezettség, valamint a bizottság teljes iratbetekintési joga sem valósult meg.
Kijelentette, a bizottság elnökeként két kezdeményezést tett. Egyrészt kezdeményezte, hogy „a bizottság kapjon teljes körű tájékoztatást a titkosszolgálati eszközök Magyar Köztársaságon belüli és azon kívüli alkalmazásának jogi és szakmai hátteréről, ki, milyen hatáskörre, hol és mikor alkalmazhat ilyen módszereket, milyen jogszabályi háttér alapján”.
Mint mondta, ez vonatkozik a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat, a Katonai Nemzetbiztonsági Hivatal, az Információs Hivatal, az Alkotmányügyi Hivatal, valamint a TEK működésére, jogosítványaikra. Véleménye szerint ez azért fontos, hogy átfogó képet kapjanak ezekről, illetve az ehhez kapcsolódó garanciákról.
Másrészt kezdeményezi azt is, hogy az áfacsalási ügyben a bizottság zárt ülésén hallgassa meg a legfőbb ügyészt vagy képviselőjét, az országos rendőrfőkapitányt, az Alkotmányügyi bizottság elnökét, a NAV elnökét, valamint Horváth Andrást, az ügyet kirobbantó volt adóhatósági munkatársat.
Molnár Zsolt véleménye szerint nemzetbiztonsági szempontból is fontos, mit lehet tudni a „NAV-botrányról”. Elmondta, az 1000 milliárdos adócsalás komoly károkat okoz a nemzetgazdaságnak, és nem lehet tudni, hogy jelent-e nemzetbiztonsági kockázatot az ügy. Hiszen a hírek feketegazdaságról, szervezett bűnözésről, külföldi szálakról szólnak – tette hozzá. Úgy véli, a képviselők jogosultak megismerni, hogy jelenleg hol tart az ügy.
A zárt ülést, amelyen a tervek szerint külön hallgatják meg a vezetőket és külön Horváth Andrást, jövő hét keddre hívta össze.