Hozzátette: a rendkívüli jogrendben az alapvető jogok gyakorlása felfüggeszthető vagy korlátozható lenne. Ezzel szemben a jelenlegi alkotmány szerint ez rendkívüli állapot idején is csak kivételekkel történhet meg, a többi között az emberi méltóság, az ártatlanság vélelme, a törvény előtti védelemhez való jog, a gondolati, lelkiismereti és vallásszabadság egyáltalán nem korlátozható, és rendkívüli állapot idején is tilos visszamenőleges hatályú törvényeket hozni, valamint állampolgárságától, öregségi, betegségi ellátásától bárkit megfosztani.
Az új alkotmány szabályozási elvei ilyen korlátot nem ismernek, a kétharmados többséggel bevezethető rendkívüli jogrendben bárki letartóztatható, nincs garantált nyugdíj, táppénz, özvegyi és árvasági ellátás - sorolta Lendvai Ildikó, hozzátéve: az Alkotmánybíróság jogkörének korlátozásához, visszamenőleges hatályú törvények elfogadásához a kormánytöbbségnek veszélyhelyzetre sem volt szüksége.
A szocialista politikus kijelentette: az alaptörvény koncepciója - amelyet a parlament alkotmány-előkészítő eseti bizottsága határozati javaslatként nyújtott be a Háznak - csak szűkíti, sehol sem bővíti az emberi jogokat.
Kifogásolta, hogy ha az alkotmány szabályozási elvei életbe lépnek, érvényét veszti az abortusztörvény. Ezt azzal indokolta, hogy a javaslat szerint minden ember életét, fogantatásától kezdve védelem illeti meg, míg a hatályos törvényi szabályozás egyes esetekben a fogantatással kezdődő életet másképp ítéli meg, mint a születéssel kezdődőt. Így véleménye szerint ha a jogszabályt bárki megtámadja az Alkotmánybíróságon, a testület aligha tehet mást, minthogy megsemmisíti azt.
Aggályosnak nevezte, hogy a koncepció csak a házasságon alapuló családot részesítené kiemelt védelemben, valamint hogy az erkölcsök védelme érdekében is lehetővé tenné az alapvető jogok korlátozását.
Helytelenítette azt is, hogy az alkotmánykoncepció nem rögzíti az állam és az egyház elválasztásának elvét, illetve hogy említést sem tesz a sztrájkjogról.
Véleményét összegezve Lendvai Ildikó elmondta: az új alaptörvény szabályozási elvei már nem csak egyes alkotmányos intézményekre, hanem a magánéletre, az állampolgárok személyes szabadságára jelentenek veszélyt. Ezért - folytatta - lehetőséget kell adni az embereknek, hogy kinyilvánítsák, ezt akarják-e.