Tették ezt "azokról a folyamatokról, amelyek az utóbbi egy évben az alapvető uniós értékekkel szembemenő intézkedéseket, a demokratikus jogok korlátozását jelentették, és egy felhalmozódott demokráciadeficitet teremtettek" - mondta el a megbeszélés után a sajtónak Szabó Vilmos országgyűlési képviselő.
A szocialista párt frakcióvezető-helyettese azt mondta, szó esett az alkotmányozásról, az új alaptörvényről, a médiatörvényről, a média világában zajló folyamatokról, és tájékoztatták a raportőröket az elmúlt egy évben történt politikai elbocsátásokról, tisztogatásokról.
Bárándy Gergely azt mondta, a jelentéstevők alapvetően az alkotmányozás és a médiatörvény, továbbá a fékek és ellensúlyok lebontása felől érdeklődtek. A képviselő azt mondta, európai szemmel nézve szerinte komoly problémák vannak az alkotmánnyal, miközben a közjogi berendezkedésről és annak változásairól szólva a kormánypártok igyekeznek azt bizonyítani, hogy minden rendben van.
Kifejtette, nagyon ritka, hogy az ET monitoring bizottsága egy uniós országba látogat "a demokráciadeficit miatt", és "sajnos Magyarországot ez elérte". Hangsúlyozta azt is, hogy ők csak tényadatokat szolgáltattak a monitoring bizottság tagjainak, s nem tettek hozzá "politikai érvelést, értékelést".
Lendvai Ildikó azt mondta, "nagyon szomorú az a helyzet, hogy európai intézményekben kell bízniuk azért, hogy ők védjék meg a magyar állampolgárok szabadságjogait". Kitért arra is, hogy a beszélgetés során szóba került a médiatörvény alkalmazása, s az is, hogy a köztelevíziók és a közrádió élére olyan embereket neveztek ki, akiknek az esetében "nyilvánvalóan politikai előélet kellett a kinevezéshez"; s pályázat nélkül ítéltek oda rádiófrekvenciát, "nyilván tőlük nem nagyon távol állóknak". Ahol viszont pályáztatás van, ott a pályázat kiírása tendenciózus - jegyezte meg.
Azt mondta, a mai nap tetőzte be a folyamatot, "az az 550 elbocsátás, amire a közmédiumoknál sor kerül, ma már világos, hogy sem takarékossági, sem szakmai célokat nem szolgál, egyetlen célja lehet, a politikai tisztogatás".
Harangozó Gábor szerint Magyarországon a demokrácia, a jogrend és az emberi jogok tekintetében a fékek és ellensúlyok rendszere "súlyosan sérült", s ezért félő, hogy ennek következtében belülről nem lehet megvédeni az alapvető jogokat. Ezért szükséges az, hogy kívülről, egy független szervezet, az ET monitoring bizottsága vizsgálja meg, hogy ezek a jogok mennyiben érvényesülnek, illetve sérülnek.
Az MSZP által meghívott szakértők egyike, Vásárhelyi Mária, a Nyilvánosság Klub ügyvivője a sajtónak elmondta: a médiatörvény következményeiről és arról tájékoztatta a raportőröket, hogyan borult fel teljesen az egyensúly a médiapiacon "a közmédia teljes kormánypárti megszállása" miatt. Donáth László evangélikus lelkész pedig arról számolt be, hogy ő az új egyházi törvény javaslata kapcsán adott tájékoztatást a raportőröknek.
A PACE sajtószolgálata korábban úgy tájékoztatott: a két jelentéstevőt - a svéd Kerstin Lundgrent és cseh Jana Fischerovát - azért jelölték ki, hogy véleményezze a Magyarországgal kapcsolatos monitoring eljárás megkezdésére vonatkozó indítványt. A raportőrök "kellő időben" megküldik értékelésüket a parlamenti közgyűlés elnökét, alelnökeit, frakcióvezetőit és a bizottsági elnökeit tömörítő irodának.
Az úgynevezett monitoring eljárás megindítását januárban kezdeményezték; a PACE 24 tagja által aláírt indítvány szerint közelmúltbeli magyarországi fejlemények "komoly aggodalmakra" adnak okot az emberi jogok, a jogállamiság és a demokratikus intézmények működése tekintetében.
A tájékoztatás szerint a monitoring eljárás megindítása ügyében ősszel lesz döntés.
