Bérlakásprogram kell a devizahitelesek összeköltöztetése helyett

A Blikk hétfőn írt arról, hogy az elmúlt hetekben felmérték az állami tulajdonú lakásokat és lakáscélra is átalakítható ingatlanokat, hogy mely épületeket érdemes átadni a Nemzeti Eszközkezelő Zrt.-nek. Ezek között kollégiumok és közösségi szállók is találhatók.
    
Hegmanné Nemes Sára, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium államtitkára kedden elmondta, alternatív lehetőségeket kínálnának azoknak a nehéz helyzetbe jutott devizahiteleseknek, akik már bérlőként laknak korábbi ingatlanukban, de a rezsit így sem tudják fizetni: felajánlják nekik, hogy kisebb, illetve alacsonyabb komfortfokozatú lakásba költözzönek. Jelenleg 305 ilyet vizsgálnak.
    
Az MSZP-s Korózs Lajos erre reagálva azt mondta: az ócsai lakóparkhoz hasonlóan ez sem jelentene megoldást a devizahitelesek problémáira, ugyanis nem segítség, ha azonos problémával küzdő embereket egy "kaszárnyába" költöztetnek össze. Hozzátette: több mint 150 ezer család nem tudja három hónapnál hosszabb ideje törleszteni a hitelét.
    
Azt kérdezte, kinek az érdeke, hogy az eszközkezelő programjában részt vevőket kiköltöztessék otthonukból. A pangó lakáspiacon ugyanis nem fogják tudni eladni az ingatlanokat, azok üresen állnak majd.
    
Korózs Lajos kifejtette: volt munkásszállók és elhagyott laktanyák átalakítása helyett olyan bérlakásprogramot kellene indítani, amely élhető környezetben biztosít lakhatást a bajba jutott devizahiteleseknek.
    
Bírálta a kormány eddigi intézkedéseit, mondván, hogy az árfolyamgáttal csak a jogosultak harmada kíván élni, a végtörlesztést csak a jómódúak vehették igénybe, az ócsai lakóparkba pedig mindössze húsz család költözhet be az első körben.