Országgyűlési képviselőnk rámutatott, hogy miközben a magyar honvédség létszáma évről évre csökken, hazánk és az Európai Unió biztonsági környezetében kedvezőtlen folyamatok játszódtak le, ezért a honvédség létszámhiánya jelentős biztonsági kockázatot jelent. Említést tett az eszközök drámai elavultságáról, és a honvédség működésére szánt összeg 2010 óta tartó, folyamatos csökkenéséről. Mint mondta, a vezérkari főnök tájékoztatása alapján öt és fél ezer katonával van kevesebb a szükségesnél, és a létszám évek óta csökken.
Magyarország most kénytelen szembesülni az Orbán-kormány felelőtlen védelmi politikájának súlyos következményeivel – mondta a politikus, hozzátéve, hogy a honvédség növekvő létszámhiánya nem orvosolható a jelenlegi állomány hosszabb idejű, extrém terhelésével, ráadásul a honvédség feladatai nem csökkenni, hanem nőni fognak a közeljövőben. Ezért az MSZP határozati javaslatot nyújtott be a hadsereg létszámának feltöltéséről.
A politikus hangsúlyozta, hogy a haza védelmének letéteményese a honvédség, és amíg a kormány nem növeli a létszámot, nem újítja meg az eszközöket, és nem biztosít elég pénzt addig valamennyi, a haza védelméről szóló kormányzati nyilatkozat üres lózung marad.
Múlt héten az Országgyűlés olyan honvédelmi tárgyú salátatörvényt tárgyalt, amely - az alkotmányos elveket és az érintettek alapvető jogait semmibe véve - lehetővé teszi a honvédség állományának extrém túlterhelését. Ennek semmi értelme, mert így nem lehet ellensúlyozni a honvédség döbbenetes mértékű létszámhiányát – ismertette a helyzetet Demeter Márta. A kormány a bevándorlás okozta, szinte korlátlan ideig meghosszabbítható válsághelyzetben felfüggesztené a katonák szolgálatteljesítését szabályozó legalapvetőbb törvényi rendelkezéseket.
A képviselő hangsúlyozta, hogy a kormány mostani javaslata nem csupán a Fidesz által megalkotott Alaptörvénnyel és a sarkalatos honvédelmi törvénnyel, hanem a józan ésszel is ellentétes, hiszen felfüggeszthetőek lehetnek a vezénylésre és a szolgálatteljesítés időtartamára vonatkozó szabályok, a munkaközi szünetre, a pihenőnapra és a pihenőidőre, a munkaszüneti napokra, a túlszolgálat mértékére, valamint az őr-, az ügyeleti- és a készenléti szolgálatra vonatkozó előírások is.
Így a katonák korlátlan mértékű túlszolgálatra és készenléti szolgálatra lennének kötelezhetőek, akár a minimális pihenési idő biztosítása nélkül. A törvényi szabályozások felfüggesztése miatt pedig olyan kiszolgáltatott helyzetbe kerülnének a parancsnokaikkal szemben, amilyenbe még háború idején sem hozhatók.
Az új, a politikus szerint alkotmányellenes – feles többséget igénylő - szabályozás a honvédség polgári állományát is kiszolgáltatottá teszi: elképesztő mértékben tennék lehetővé a munkaidőre és a pihenőidőre vonatkozó szabályoktól való eltérést. A mostani 250 – kollektív szerződés esetén 350 – órányi plusz munkaidőn felül további 832 óra (104 teljes munkanap) rendkívüli munkavégzést lehetne elrendelni.
A Magyar Honvédség létszámadatai.pdf 
