Botka László, a szocialisták választmányi elnöke hangsúlyozta: arra törekszenek, hogy minél több szervezettel egyeztessék elképzeléseiket, mivel egy "széles körű, programalapú szövetséget" kívánnak létrehozni a választásokra. A szocialista politikus azt mondta, mindenkivel hajlandók együttműködni, akik elkötelezettek abban, hogy egy "európai demokratikus kormány váltsa fel a mostani hatalmat".
Mesterházy Attila, az MSZP elnök-frakcióvezetője kifejtette: a választmány áttekintette a Szövetség a változásért nevű ellenzéki egyeztetés tapasztalatait, és arra jutottak, komoly esély van a megegyezésre, az abban részt vevő szervezetek ugyanis szinte teljesen egyetértettek a legtöbb közjogi kérdésben. A pártvezető emlékeztetett, a huszonhárom témában tervezett tárgyalássorozat eddigi tizenkét fordulójában hat témáról egyeztettek, így például a közjogi mellett oktatási és nemzetpolitikai célkitűzésekről is. Mint mondta, márciusig nyolc új témában folytatódnak a megbeszélések, és egyebek mellett szó lesz a közbiztonságról, az agrárügyekről, valamint az állam szerepéről is.
Mesterházy Attila kérdésre válaszolva közölte, a következő hetekben megvizsgálják, miként teremthető elő a felsőoktatásból 2010 óta kivont 50-60 milliárd forint, ennek eredményeként pedig nem kizárt, hogy tandíjmentes felsőoktatásra tesznek javaslatot 2014-ben.
Botka László emellett külön kitért a kormány rezsicsökkentésére. Kiemelte, elfogadhatatlan, hogy mára az átlagjövedelemmel rendelkezők is fizetésük több mint harmadát költik rezsire, azonban szerinte a kormány rosszul kezeli a problémát. A politikus igazságtalannak nevezte, hogy a magasabb rezsit fizetők nagyobb állami támogatást kapnak, ráadásul szerinte a csökkentést a lakosság fizeti meg, mivel a nagyfogyasztói energiaárak rezsicsökkentéssel párhuzamos emelése drágítja a mindennapi fogyasztási termékeket és szolgáltatásokat. Az MSZP választmányi elnöke hozzátette: a víz-, a csatorna- és a szemétszállítási díj csökkentése az önkormányzatokat sújtaná, veszélyeztetve ráadásul több, a közelmúltban uniós támogatással végrehajtott fejlesztést.
Botka László szólt arról is, hogy a választmány ülése elején üdvözölte és támogatásáról biztosította az éhségmenet résztvevőit, akik szerinte akciójukkal arra kívánják felhívni a figyelmet, hogy az Orbán-kormány több százezer nehéz sorsú embert taszított kilátástalan helyzetbe.
Kudarc a kormányfő brüsszeli teljesítménye
Az MSZP szerint Orbán Viktor kormányfő kudarcot vallott a pénteken véget ért brüsszeli csúcstalálkozón, mivel Magyarország a következő hét évben a korábbinál kevesebb európai uniós forrást kap majd.
Ezt Mesterházy Attila, a szocialista párt elnök-frakcióvezetője mondta szombati budapesti sajtótájékoztatóján. A szocialista politikus az MSZP választmányi ülése után arra kérte a kormányt, hívja haza a magyar EP-képviselőket, készítse fel őket az uniós költségvetés európai parlamenti vitájára, továbbá adjon nekik mandátumot, miként szavazzanak a következő kormányok mozgásterét is befolyásoló brüsszeli büdzséről.
Mesterházy Attila tragikusnak nevezte, hogy Magyarország kohéziós forrásai 30 százalékkal csökkennek, így összességében 4,5 milliárd euróval kevesebb támogatás érkezik Brüsszelből. Szerinte Orbán Viktornak jobban kellett volna harcolnia az uniós forrásokért, mivel az a válságból történő kilábalás legjelentősebb eszköze lehet. Az MSZP ezért "maximálisan támogatja" a miniszterelnököt abban, hogy az ország minél több uniós támogatást szerezhessen meg - fűzte hozzá az MSZP vezetője, aki az EU jövője szempontjából is negatívnak ítélte a pénteken befejeződött csúcstalálkozó eredményét.
Az Európai Unió állam-, illetve kormányfői pénteken, kétnapos brüsszeli tanácskozás után döntöttek a közösség 2014 és 2020 közötti keretköltségvetéséről. Az elfogadott dokumentum szerint az EU történetében először csökken a szervezet költségvetése. Orbán Viktor miniszterelnök a csúcsot követő brüsszeli sajtótájékoztatóján ugyanakkor arról számolt be, hogy Magyarország egy főre jutó európai uniós nettó támogatása mindezek ellenére emelkedik, így Magyarország Litvánia után a második az egy főre jutó támogatásokat tekintve.
