Tisztelt Hölgyeim és Uraim!
Ma, amikor önfeledten kellene ünnepelnünk, aggódás, bizonytalanság és felháborodás van a szívünkben. Tíz hónappal ezelőtt az MSZP a gazdasági válság viharait elviselni képes, demokratikus országot adott át a választáson győztes erőknek. Magyarország nemzetközi tekintélye szilárd, gazdasága stabil volt. Ma az ország forrong, hetente ezrek tüntetnek a sajtószabadságért, a nyugdíjakért, az évszázados szakszervezeti jogokért. Tudom, hogy tíz hónappal ezelőtt sokan reménykedtek, hogy az új kormány jó irányba viszi majd az országot. Mára ez a remény elveszett. Kormányzás helyett az ország felforgatása, jogaink lábbal tiprása, saját hatalmuk bebetonozása folyik.
Azt mondják, hogy új világot építenek! De kié lesz ez az új világ?
- A megfélemlített köztisztviselőké?
- A külföldre menekülő orvosoké?
- Az óraszámnövelés miatt elbocsátott tanároké?
- Az igazságtalan adórendszer kárvallottjaié?
- A szerzett jogaiktól megfosztott rendőröké, tűzoltóké?
- A rezsi- és gyógyszerköltségeket fizetni már alig tudó nyugdíjasoké?
- A tanulni, otthont teremteni akaró fiataloké?
- A hitelek terhe alatt nyögő családoké, a munkanélkülieké, az éhezőké?
Az övék egészen biztosan nem! Új világot építenek saját maguknak és oligarcháiknak! És bár ma még övék a hatalom, nem csak az ő hazájuk Magyarország! Mi is itthon vagyunk! Nem tűrjük a kirekesztést! Büszke magyarként, elkötelezett demokrataként, szenvedélyes baloldaliként otthon akarjuk érezni magunkat hazánkban!
Barátaim!
Ma Magyarországon gazdasági, szociális és demokratikus válság van. A fülkeforradalomnak milliónyi vesztese és csak néhány ezer nyertese van. Ez nem mehet így tovább! Mert mi is történt az elmúlt tíz hónapban? A Kósa-Szijjártó féle nyilatkozat hatására összeomlott a forint. A törlesztőrészletek az égben. Folyamatosan csökken a munkahelyek száma, a költségvetés hiánya az első negyedévben meghaladta az egész évre tervezett teljes hiányt. Az államadósság nem csökkent, hanem nőtt. A sodródás, halogatás, téves és hibás döntések sorozata válságba sodorta az országot.
Hol van a milliónyi új munkahely? Hol van a két hét alatt megteremtett közbiztonság? Hol van a megszorítások nélküli jólét? Mit tesz a hatalom? Mit tesz a kétharmados parlamenti többség? Mit tesznek azok a politikusok, akik nem is olyan rég még azt ígérték, hogy minden probléma egy csapásra megoldódik, ha többséget kapnak? Semmi jót! Sorsukra hagyják az embereket! Nincs kormányzás, nincsenek felelős miniszterek. Mikor hallottuk Réthelyi Miklóst, Fazekas Sándort? Megoldott-e valamit Fellegi Tamás? Teremtett-e közbiztonságot Pintér Sándor? És persze ott van, akiről sokat hallottunk, de bár ne hallottunk volna: Matolcsy György!
A kormány igazságtalan, egykulcsos adórendszert vezetett be, mely sok százezer embert foszt meg a korábbi kedvezményektől és kényszerít magasabb adó fizetésére. Keményen dolgozó családok veszítik el a reményt, hogy maguknak tisztes megélhetést, gyermeküknek jobb jövőt, szüleiknek békésebb időskort teremthessenek. Az igazságtalan adórendszer a tisztességgel dolgozó milliókat bünteti, a jobbmódú tízezreket pedig jutalmazza. Az újabb megszorítások tovább mélyítik a különbséget. Tartóssá válik a reményvesztettség, nő a szegénység, az ország egyes részeiben napi valósággá vált az éhezés. Csökkentik a legrászorultabbak ellátását, a gyógyszerek támogatását, a táppénz összegét. Azoktól vesznek el, akiktől már alig van mit. Ettől nem lesz Magyarországon több munkahely, sok sikeres vállalkozó, biztonságban élő család. Míg a kormány forradalmi hevületben, a józan ész ellenzékben van. Nincsenek megoldások, csak újabb nekiveselkedések! Nincs átfogó program, csak kapkodás és megszorítás!
Dolgozó Magyarok!
A kormány alkut kötött a munkáltatókkal a ti jogfosztásotokra.
Azt mondják, hogy találj magadnak munkát! Jó! Na de ott hogyan, ahol nincs?!
Azt mondják, hogy ha három hónap alatt nem sikerül, menj közmunkásnak, de az önkormányzatoktól elveszik az erre szánt pénzt.
Azt mondják, hogy bármikor elbocsájtható vagy, indoklás és előzetes tájékoztatás nélkül.
Azt mondják, hogy ma elvesszük a magánnyugdíjpénztári megtakarításaidat és holnap akár az állami nyugdíjadat is.
Azt mondják, hogy képzett szakmunkásokra és diplomásokra van szükség, de leszállítják a tankötelezettséget és fizetőssé teszik a felsőoktatást.
Kiszolgáltatottá teszik a munkavállalókat, hiszen megvonják eddig járó juttatásaikat, csökkentik a szabadidőhöz való jogaikat. Szétverik a szociális ellátás rendszerét, megrövidítik a munkanélküliek ellátását. Reménytelenség, kilátástalanság, kormányzóképtelenség: ez a kormány tíz hónapjának mérlege. A Fidesz új adórendszerével, megszorításaival, támogatási politikájával kilencmillió szegény ember országát teremti meg! De Magyarország nem lesz Európa szegényháza! Nem lesz, mert nem fogjuk hagyni!
Igen, lehet igazságos a közteherviselés, takarékosabb az állam. Mert lehet többet beszedni onnan, ahol több van, és adót kell csökkenteni ott, ahol kevesebb. Nem a pálinkafőzés jövedéki adóját kell megszüntetni, hanem a közmunkaprogramok forrásait kell növelni. És nem erőből, diktátumokkal, hanem párbeszéddel, egyeztetéssel kell nagyobb közteherviselésre bírni a magyar és nemzetközi nagyvállalatokat. Ahogyan az Európai Unió intézményei, úgy a sikeres magyarországi vállalatok sem ellenségeink, hanem munkahelyeink megteremtői. Meg fogjuk akadályozni azt, hogy Magyarország a kizsákmányolás, az igazságtalan teherviselés hazája legyen!
Barátaim!
Hogy megnehezítsék dolgunkat, újraszabják a közjogi rendszerünket is. Kezdték az alkotmánnyal: egy alkotmányos puccsal kivégezték a Harmadik Magyar Köztársaságot! Kivégezték, hiszen az útjukban állt. Mert egy demokratikus országban elképzelhetetlen, hogy a hatalom korlátozza az állampolgárok jogát arra, hogy érdekeiket és jogaikat érvényesíthessék a hatalommal szemben. Egy demokratikus országban elképzelhetetlen, hogy a pártpolitika maga alá gyűrje az ügyészséget, a Kormány pedig lefejezze a bíróságokat. Egy demokratikus országban elképzelhetetlen, hogy évtizedekre bebetonozzák a közhatalmi intézmények Fidesz által kinevezett vezetőit. De itt sem állnak meg! Ami a Pártalkotmányból kimaradt, azt most majd kétharmados diktátumokkal kényszerítik rá az országra. Nem lehetnek illúzióink! A választójogi törvény, a nyugdíjakról szóló törvény, a családok védelméről szóló törvény és a többi, semmivel nem lesz jobb, demokratikusabb és igazságosabb, mint a nemrégiben elfogadott új alaptörvény. Éppen ezért bátran kimondhatjuk: az erőszakos politika kormányon, a hazafiak demokratikus többsége pedig ellenzékben van.
Honfitársaim!
Ma Magyarországon az emberek kétharmada azt mondja, hogy rossz irányba halad az ország! Elfogyott a hit, hogy jobb lehet! Elfogyott a remény, hogy ami rossz, az megváltoztatható! Felőrölte a csalódottság és a kiábrándultság. Orbán Viktor világa az önkény, a hazugság és a megszegett ígéretek világa. Az emberek már nem bíznak az egykor demokratikus intézményekben sem, mert azt tapasztalják, hogy egyre inkább a hatalom érdekeit szolgálják. Nem bíznak a kormányban, mert az bebizonyította, hogy nincs miért. Nem bíznak benne, mert azt látják, hogy a szegényeket szembe fordítja a legszegényebbekkel, a dolgozókat a munkanélküliekkel, a családokat a gyermektelenekkel. Orbán Viktor aljasul megoszt, mert uralkodni akar. Bűnbakokat képez, mert tudja, hogy a valódi problémákat nem képes megoldani.
Sőt! Meg akarja osztani az ellenzéket is. Azt szeretné, hogy erőnket parttalan vitákra fecséreljük. Ahol pedig a megosztás nem működik, ott a megfélemlítés jön. A megfélemlítés egyik eszköze az igazságszolgáltatást is felhasználó politikai célú leszámolás. Ennek újabb példáját pénteken szolgáltatta a politikai megrendelést teljesítő ügyészség, amikor Gyurcsány Ferenc menetelmi jogának felfüggesztesét kezdeményezték! Keller László, Molnár Gyula, Tóth Károly, Szilvásy György után Gyurcsány Ferenc meggyanúsításával egy újabb határt léptek át. Én hiszek ártatatlanságukban, hiszek Gyurcsány Ferenc ártatlanságában! Az MSZP minden erejével támogatni fogja őket küzdelmükben!
De lejárató kampányokat szerveznek a másként gondolkodók ellen is és öncenzúrára kényszerítik a médiát. A közintézményeknél fortélyos félelem igazgat, a vezetők és munkatársak tartanak a politikai bosszútól. Az erőszak ott lapul a hatalom minden pillantásában, a tűzoltók felbontott öltözőszekrényének ajtajában, az önkényes intézkedésekben, a hamis vádakban, a kényszernyugdíjazási papírok pecsétjein, az ellehetetlenített önkormányzatokban, a hatalmi gőgben és arroganciában, a megszakítot tárgyalásokban, a felmondott megállapodásokban és a megszegett ígéretekben. Ott lapul minden hazugságukban! De nagy árat fognak fizetni érte! Hamarosan szembe kell nézniük minden áldozatukkal, minden megalázott és meghurcolt emberrel. És ezekből a szemekből nem a félelem fog visszanézni rájuk! NEM! Hanem a dacos kiállás. El fog jönni a nap, amikor Schmitt Pál, Orbán Viktor, Lázár János, Navrasics Tibor és a többiek a szégyentől és a megvetéstől sújtva fognak vereséget szenvedni a demokratikus többségtől. Az elmúlt egy év tetteit egyetlen demokratikus gondolkodású ember sem bocsájthatja meg. Összefogunk és erősek leszünk! Ahogy történelmünk során ezerszer, most is úrrá leszünk a zsarnokságon. Mint annyiszor most is győzni fogunk!
Barátaim!
Egyre többen vagyunk, de még nem vagyunk elegen. Még mindig sokan bizonytalanok. Értem, hogy az újabb és újabb csalódások elfordítják az embereket a közügyektől. Értem, hogy sokan előbb hiszenek bárki másnak, mint egy politikusnak. De attól, hogy a strucc a homokba dugja a fejét, attól még nem szabadul meg a veszélytől. Ha nem állunk ki a jogainkért, ha nem fogunk össze, és nem bízunk egymásban, akkor nem csak a jelenünket, hanem a jövőnket is elveszítjük. Sikerünk kulcsa az, hogy hisszük-e, hogy együtt képesek vagyunk a győzelemre. Én tudom, hogy igen, de ehhez száműznünk kell a politikából a hazugságokat, az ígérgetéseket, a csodavárást. A magyarok őszinte, egyenes beszédet érdemelnek. Ez az együttműködés alapja, ez a bizalom alapja. A bizalom az egymás iránti tisztelet és odafigyelés apró köveiből épül. És minden kis kő egyetlen nagy építménnyé áll majd össze. Ez az építmény lesz a mi Magyarországunk, a remény és a megvalósult álmok hazája.
Kedves Barátaim!
A megosztás ellenszere a párbeszéd és az együttműködés, a megfélemlítésé pedig a szolidaritás és a bátorság! Magyarország megmozdult. Utcára vonultak a szakszervezetek, a civil szervezetek, és a pártok. Egyszerű állampolgárok, értelmiségiek emelik fel szavukat az orbáni rendszerváltás ellen. Érdekeik védelmében tiltakoznak, igazságot és demokráciát, jogot és jogállamot követelnek. De külön-külön, hangjukat elnyomja a hatalom csendje. Csak együtt vagyunk erősek!
A mi erőnk nem az egymástól való távolságban, hanem egymás közelségében rejlik. Tudom, hogy ma még az elmúlt évek hibái és tévedései miatt sokan tartózkodnak a velünk való együttműködéstől. De azt is tudom, hogy mi soha nem kérdőjeleztük meg a demokratikus intézményeket, soha nem vonultunk ki az érdekegyeztető fórumokról, soha nem tértünk ki az egyeztetések elől. Még a válság legnehezebb óráiban sem. Mindig kiálltunk a szabadság, az igazságosság, a haladás eszméi mellett. Mindig felemeltük szavunkat a rasszista és kirekesztő gondolatok ellen. Mindig is hittünk az európaiság erejében. És soha nem akartuk megmondani, hogy ki hogyan élje az életét! Igen, sokat kell még változnunk, de az együttműködésnek nincs alternatívája!
Honfitársaim!
Kétségtelen, hogy sok mindenben nem fogunk egyet érteni. De ne azt keressük végre, hogy miben nem értünk egyet, hanem azt, hogy mi az, amiben azonos a véleményünk. Hiszen egészen biztosan egyetértünk abban, hogy le kell váltani Orbán Viktor rendszerét! Egészen biztosan egyetértünk abban, hogy helyre kell állítani az ország demokratikus működését és a jogállamot. Hogy helyre kell állítani a szólás szabadságát és a kultúra függetlenségét. Egyet értünk abban, hogy biztonságot kell teremtenünk mindenkinek, aki ebben az országban él. Egyet kell értsünk abban, hogy valódi, mélyreható strukturális változásokra van szüksége az országnak. De megtapasztaltuk azt is, hogy minden változtatási szándék csak akkor lesz sikeres, ha mögötte van a társadalom és a választók támogatása. Tudjuk, hogy Magyarországnak nem megosztásra, hanem társadalmi békére van szüksége.
Látjuk, hogy Magyarországon a legfontosabb feladat a foglakoztatás növelése, a munkahely- és az esélyteremtés. Nem kétséges, hogy meg kell változtatni az igázságtalan adórendszert és új társadalmi szerződést kell kötnünk, mert egymás rovására nem lehet tartós előnyt szerezni. Együtt kell képviselnünk a szociális biztonságot és a versenyt, a szolidaritást és a modernizációt, a fenntarthatóságot és a növekedést. Ettől lesz igazságos Magyarország! Egyéretelmű, hogy minden eszközzel fel kell lépni a rasszista és fasiszta eszmék és gondolatok ellen. De abban is egyetértünk, hogy hatékony és európai megoldásokat kell találnunk a társadalmi feszültségek kezelésére. Meggyőződésünk, hogy a határon túli testvéreinket támogatni, velük együttműködni kell, nem pedig beleszólni ügyeikbe. És egyet érthetünk abban, hogy magyarok és európaiak vagyunk és azok is akarunk maradni, mert számunkra Európa közös otthon, a tér, ahol képviselni tudjuk nemzeti érdekeinket.
Ezeken a pilléreken fogjuk felépíteni a Negyedik Magyar Köztársaságot! A szabad, igazságos, modern és büszke Magyarországot! Éljen a Magyar Köztársaság! Hajrá MSZP! Sok a dolgunk, ne késlekedjünk! Fogjunk Hozzá!
