Hatvan-hetvenszeres nyereség a haveroknak

Eddig is nyilvánvaló volt, hogy a mezőhegyesi ménesbirtokkal kapcsolatban maffiamódszereket alkalmaznak, de az már egyenesen vérlázító, hogy Farkas Sándor kormánybiztos módosító indítványa alapján 1,2 milliárd forint kártalanítást kapnak olyan emberek, akik egyetlen kapavágást nem ejtettek azokon a földeken – mondta a Földművelésügyi Minisztérium előtt tartott sajtótájékoztatón Gőgös Zoltán, az MSZP elnökhelyettese.

Az országgyűlési képviselő kijelentette, hogy a most kártalanítást kapó személyek birtokba lépésének dátuma 2017. január 1., tehát pár százezer forintos befektetésükért kapnak hatalmas összegeket.

Ilyen például a helyi postás, aki egyben a Fidesz ottani elnöke: ő nagyjából 200 ezer forintjáért kap most 8,2 milliót; Simonka György fideszes képviselő fiktív mezőhegyesi lakcímre bejelentett unokatestvére néhány százezres befektetésére 21 millió forintot kaphat; a Miniszterelnökség egyik korábbi – Nagykovácsiban, a „földjétől” 260 kilométerre lakó jogásza – 15 milliót várhat; egy 30 kilométerre lakó Fidesz-közeli iskolaigazgató-helyettes pedig 14 millióra számíthat.

Gőgös Zoltán azt még elfogadhatónak tartaná, ha a földre kifizetett összeget a kamatokkal megemelve visszafizetnék, de a módosító indítvány hatvan-hetvenszeres pénzt jelentene számukra, ennek pedig az egyetlen oka, hogy kompenzálni akarják a hoppon maradt barátokat. A politikus rámutatott, hogy a visszaállamosítással egyébként is a kormány elhibázott gazdaságpolitikáját akarják palástolni.

A képviselő szót ejtett a hortobágyi legelők problémájáról is: két hetet adott a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatalnak és a nemzeti parknak arra, hogy vegyék vissza az állatot nem tartó legelőtulajdonosoknak kifizetett támogatásokat, és rendezzék a helyzetet, mert ellenkező esetben természetkárosítás miatt feljelentést tesz.

Mint mondta, annak ellenére, hogy a pályázatok alapfeltétele volt az állattartási kötelezettség, ennek ellenére ő egyedül 400 hektár olyan legelőt talált, amelyen három éve nem járt haszonállat, miközben régi állattenyésztők jószágai legelőhiánytól szenvednek.

Gőgös Zoltán felhívta a gazdák figyelmét a polgári engedetlenség lehetőségére, és javasolta, hogy amennyiben viszont a nyertes gazdálkodók nem kezdenek azonnal legeltetni, vegyék vissza tőlük az állami támogatásokat.