Bár a vasfüggönyt már lassan 30 éve lebontották, ma is van üzenete a rendszerváltáskori eseményeknek. Erre gondoltak a szocialista párt vezetői is, amikor úgy döntöttek, hogy az évadnyitó frakcióülésüket Sopronba viszik, és ott megemlékeznek az 1989. szeptember 11-én történt hivatalos határnyitásról.
Horn Gyula magyar és Alois Mock osztrák külügyminiszter megállapodásának köszönhetően akkor több tízezer kelet-németországi menekült juthatott át nyugatra – emlékeztetett beszédében Tóth Bertalan. A később kormányfői pozíciót is betöltő Horn Gyulának ugyanakkor nem csak a német nép lehet hálás, hanem a magyar is – hívta fel a figyelmet.
Horn Gyulának köszönhetjük többek között a szovjet csapatok kivonulását eredményező egyezményt, és a NATO-hoz való csatlakozásunkat is nagyrészt ő készítette elő, majd terjesztette népszavazásra, annak ellenére, hogy több mint kétharmados többséggel kormányzott.
„Ma Magyarországon mit lehet népszavazással eldönteni...?” – tette fel Tóth a költői kérdést. És ha már a mával húzott párhuzamot, így folytatta: Horn hitt hazánk nyugati orientációjában, abban a szövetségi rendszerben, amit ma le akarnak rombolni körülöttünk.
Ám Horn Gyulát nem csak európai mércével mérve is számottevő külpolitikai teljesítménye tette államférfivé. Minden magyar miniszterelnöke volt, akit mindenki el tudott érni, és aki mindenkire oda tudott figyelni, de különösen a gyengékre és idősekre.
Egy igazságos, nyitott, és kompromisszumképes Magyarországot akart, és a mai MSZP-nek is ezt az örökséget kell vinnie a jövőben – jelentette ki a szocialista párt elnöke.
A megemlékezésen Kovács László korábbi külügyminiszter beszédében többek közt azt elevenítette fel, hogy a határnyitásnak hála, legalább 60 ezer kelet- és nyugat-németországi család egyesülhetett. Illetve azt, hogy később egyszer nyugati diplomaták arról érdeklődtek nála, hogy mertek annak idején, még a szovjet blokk tagjaiként a szintén a keleti oldalhoz tartozó NDK-val szemben a NATO-tag NSZK oldalára állni ebben a kérdésben, mire ő azt felelte: ők nem egyik vagy másik Németország, hanem a humánum oldalára álltak.
