Mesterházy Attila pártelnök-frakcióvezető sajtótájékoztatón azt mondta: minden megvalósuló béremelés jó az egészségügyi ágazatnak. A kedden ismertetett kormányzati tervekkel kapcsolatban viszont úgy foglalt állást, hogy finanszírozásuk bizonytalan, így a kabinet szándéka az időnyerés lehetett.
A kormány a béremelésből 15 millió forintot a népegészségügyi termékdíjból, a chipsadóból akar fedezni, csakhogy egyáltalán nem biztos, hogy az hoz majd ennyi bevételt - hangsúlyozta. Ugyanennyi pénzt szerkezeti átalakításoktól vár a kormány, az MSZP elnöke szerint azonban félő, hogy ez ész nélküli kórházbezárásokat, dolgozók elbocsátását jelenti. Kitért arra is, hogy európai uniós forrásokból nem lehet hosszú távú béremelést végrehajtani.
"Komolytalan" források helyett a kormánynak törvényi, költségvetési garanciát kell adnia a béremelésre - jelentette ki Mesterházy Attila, azt is javasolva, hogy az Országgyűlés tartson vitanapot az egészségügy gondjainak megoldásáról, a források lehetséges bővítéséről.
Problémának nevezte, hogy a kormány továbbra sem állt elő olyan tervvel, amely lehetővé teszi a lépcsőzetes bérrendezést a következő évekre, mint ahogyan az például Lengyelországban és Litvániában megtörtént.
Mesterházy Attila azt is kiemelte, hogy legutóbb tíz évvel ezelőtt, a szocialista kormány hajtott végre jelentős béremelést az egészségügyben, a mostani problémák zöme pedig az elmúlt két esztendőben keletkezett. Elmondta: a Fidesz bár a kampányban több pénzt ígért az egészségügyben dolgozóknak és az egészségügyi intézményeknek, a kormányváltás óta folyamatos a forráskivonás az ágazatból, a kabinet pedig az állandó vészjelzések - például a rezidensszövetség és az orvosi kamara figyelmeztetése - ellenére sem változtatott ezen, az egészségügy így katasztrofális helyzetbe jutott: a kórházak fizetésképtelenné válnak, eszközeik elavulnak, nőnek a várólisták, a bérfeszültség óriási, és egyre több orvos és ápoló vándorol el az országból.
