A pártelnök kifejtette, az Egység Magyarországért a második elfogadott dokumentum, amely 13 pontba foglalja azt a vitát, ami miatt a kongresszust az Országos Elnökség összehívta. Ugyancsak kiderül belőle milyen úton, milyen értékek mentén, kiket képviselve szervezi politikáját a következő időszakban a Magyar Szocialista Párt.
Mesterházy Attila kiemelte a dokumentum 9. pontját, amely így szól: „A Kongresszus felszólítja az Alapszabályszerkesztő Bizottságot, hogy tegyen javaslatot a szigorúbb etikai normák következetes érvényesíthetőségére, a párt gazdálkodásának átláthatóbbá tételére, a párt működésének hatékonyabbá tételére, a párttagok és szimpatizánsok aktívabb részvételének biztosítására, továbbá az összeférhetetlenség szigorúbb szabályozására.”
Ezen határozatok végrehajtása mindenki számára kötelező érvényű, minden egyes párttagra és párttestületre nézve – fogalmazott az MSZP elnöke.
Ezt a dokumentumot titkos szavazással fogadta el a kongresszus. Mesterházy Attila indoklása szerint ugyanis több orgánumban felvetették, hogy a szocialista párt kongresszusi küldötteit akár meg is félemlíthették.
A szavazás eredménye: 293 igen, 16 nem, 2 érvénytelen.
A harmadik határozati pontot nem az Országos Elnökség vetette föl. „Az MSZP alapszabályának módosításával foglalkozó bizottság keretében folyó munka megfelelő és alkalmas arra, hogy vitáink eredményét a párt működésébe és szervezetébe beépítse. A Kongresszus felkéri a Demokratikus Koalíció Platformot, hogy térjen vissza az Alapszabályszerkesztő Bizottság munkájába, és fontolja meg a pártszavazási kezdeményezésének a visszavonását.”
A szavazás eredménye: 202 igen, 105 nem, 4 érvénytelen.
A pártelnök tájékoztatása szerint a kongresszus kezdetén 336 kongresszusi küldött regisztrált. Majd 500 percen keresztül vitathatták a kongresszusi küldöttek a napirendi pontot, amely úgy hangzott, merre haladjon tovább az MSZP, hogyan zárja le a párt a vitás kérdéseket. Tájékoztatása szerint 260 alá nem csökkent a kongresszusi teremben lévő küldöttek száma.
