Kovács László, a párt országgyűlési képviselője szerdán, Budapesten tartott sajtótájékoztatóján fogalmazott így, emlékeztetve arra, hogy Orbán Viktor a közelmúltban teljes győzelemként értékelte a Magyarország és az Európai Unió közötti válságkezelési vita eredményét.
A szocialista politikus szerint azonban a kormányfő a valóságban a demokráciát győzte le: lerombolta és elfoglalta a jogállam intézményeit, az úgynevezett unortodox kormányzati gazdaságpolitika pedig győzött a gazdasági ésszerűség felett, amivel többezer milliárd forintos kárt okozott a magyar adófizetőknek.
Kovács László Orbán Viktor "jellemzően hibás felfogásaként" említette, hogy a kormányfő nem egy olyan közösségként tekint az Európai Unióra, amelynek Magyarország is a tagja, Brüsszelt pedig nem úgy látja, mint ami arra törekszik, hogy Magyarország saját érdekében is betartsa a demokrácia, a jogállamiság kereteit.
Felidézte: a jobboldali többségű Európai Parlament eddig három alkalommal marasztalta el az Orbán-kabinetet, az unió pedig összesen 98 kötelezettségszegési eljárást indított Magyarország ellen 2010 szeptembere és 2012 júliusa között, amiből 21 már a második szakaszban tart, köztük az adatvédelem, az igazságszolgáltatás függetlenségének kérdése, a jövedékiadó-mentes pálinkafőzés, vagy az Erzsébet-utalvány és más étkezési utalványok diszkriminatív jellege; míg további két téma, a hulladékkezelési eljárások szabályozása és a telekommunikációs cégek különadója már az európai bíróság előtt van, miközben mindössze egy esetben vonták vissza az eljárást.
Kovács László szerint "futballnyelven" ez azt jelenti, hogy "az Európa-Felcsút mérkőzés állása - most, amikor még nincs vége a mérkőzésnek - 23-1 Európa javára". "Nagyon nehéz ezt elsöprő győzelemnek tekinteni" - fogalmazott.
Kitért arra is, hogy az Európa Tanács 2010 ősze óta vizsgálódik a Velencei Bizottság vezetésével, a kormány pedig szerinte rendre csak a testület jelentéseinek első mondatát minősíti, azt, amelyben leszögezik, hogy Magyarország demokrácia. "Pedig, ha eggyel tovább olvasnák akkor már találkoznának a súlyos aggodalmakkal" - mutatott rá Kovács László, aki kifejtette: az Európa Tanács asztaláról továbbra sem került le a médiatörvény, az új alaptörvény, az ahhoz kapcsolódó átmeneti törvények, valamint az igazságszolgáltatás függetlenségét érintő jogszabályok, továbbá az egyházügyi és a választási törvény. Hangsúlyozta: az Európa Tanács 2013 januárjában dönt egy esetleges monitoring eljárás megindításáról, ilyen eljárásra pedig eddig még nem volt példa uniós tagországgal szemben.
A politikus a miniszterelnök pénteki Facebook-üzenetére visszatérve elmondta: "Orbán Viktor és kormánya az ő állításával ellentétben nem megvédte a nyugdíjakat, hanem elrabolta a magánnyugdíjpénztárakban összegyűjtött háromezer milliárd forintnyi megtakarítást". Hozzátette: a kabinet a miniszterelnök állításával szemben nem a béreket emelte, hanem az adófizetők nagy többségének terheit, így Orbán Viktor állítása ellenére nem a középosztály erősödött, hanem a lakosság legjobban élő 15-20 százaléka.
A kormányfő által "büszkén emlegetett újjászervezés a gyakorlatban brutális megszorításokat jelent", amelynek részletei a Széll Kálmán Terv 2.0-ban olvashatók - hangsúlyozta Kovács László, hozzátéve, hogy a jövő évi költségvetés eddig megismert számai alapján az eddiginél is drámaibb mértékben csökkenek a szociális, az egészségügyi, az oktatási és önkormányzati források, miközben a lakosság és a vállalkozások terhei folyamatosan emelkednek.
Kifogásolta továbbá, hogy a devizahitelesek közül csak a legjobb helyzetben lévők kapnak segítséget a kormánytól, a leginkább rászorulók pedig nem.
Kovács László beszélt emellett arról is, hogy a kormány által "büszkén emlegetett" bank- és ágazati különadók kárvalottjai elsősorban a magyar fogyasztók voltak, akikre áthárították a terheket.
Összegzésként úgy fogalmazott, a kormányváltás óta az ország valamennyi fontosabb adata romlott, amit "durva hamisítás" lenne a nemzetközi pénzügyi válságra hárítani, mivel az elmúlt két évben szinte valamennyi nyugat-európai ország fel tudott mutatni egy szerény, 1-2 százalékos gazdasági növekedést, szemben a 2008-2010 közötti időszakkal, amikor még ott is recesszió volt. Az ellenzéki politikus szerint, ha valaki a Fidesz 2010-es, "romokban van az ország" választási jelszavára utalva azt kérdezné: "Romokban van-e még az ország?", nyugodtan azt lehetne válaszolni: "Mostmár igen!".