Matolcsy ügy: Poltnál és Ádernél a labda, mert megingott a közbizalom

Áder Jánosnak el kell dönteni, hogy a Fidesz politikai bábja akar maradni, vagy a maradék jogállam őrzőjeként lép fel – mondta a hétfői sajtótájékoztatón az MSZP elnök-frakcióvezetője, miután emlékeztetett arra, hogy korábban személyes meghallgatást kért a köztársasági elnöktől Matolcsy György ügyeivel kapcsolatban.

A politikus teleregényhez hasonlította a Matolcsy-ügyet, amelyben minden nap újabb információk kerülnek napvilágra arról, miként kívántak 266 milliárd forint közpénzt eltüntetni az alapítványokon keresztül. Figyelmeztetett, hogy a jegybankelnök ügye magával rántja a legfőbb ügyészt is, és megszűnt a közbizalom, ezért a köztársasági elnöknek lépnie kell.

Felszólította Áder Jánost, hogy fogadja őt, mint a legnagyobb ellenzéki párt frakcióvezetőjét, mert a forint és a pénzügyi befektetői bizalom helyreállítható, ha az elnök nyíltan kimondja, hogy a jegybankkal kapcsolatban morális válság van.
Tóth Bertalan országgyűlési képviselő, aki Burány Sándorral együtt jogi úton szerezte meg a Magyar Nemzeti Bank (MNB) közérdekű adatait, újabb adalékokkal szolgált a Matolcsy-ügyhöz.

Hiba azt gondolni, hogy már mindent tudunk arról, hogy az MNB mire költi el az adófizetők 266 milliárd forintját, amit a jegybank a devizahiteleseken nyerészkedve szedett össze, és fordíthatta volna az oktatásra és az egészségügyre, vagy akár a devizahitelesek megsegítésére is – jelentette ki, és felhívta a figyelmet arra is, hogy az MNB és alapítványai nem hoztak nyilvánosságra minden adatot, amit kellett volna, bár Matolcsy György ezt állítja. A politikus kijelentette, hogy több olyan adatot nem kapott még meg, aminek átadásáról a bíróság jogerősen rendelkezett.

Tóth Bertalan elmondta, a múlt héten egy újabb adatcsomagot kapott, valószínűleg annak hatására, hogy büntetőfeljelentést helyezett kilátásba. A csomag a PADA alapítvány banki szerződéseivel kapcsolatos: kiderül belőle, hogy a döntési mechanizmus teljesen zavaros, a kuratóriumi jegyzőkönyvek, a befektetési döntések, a megjelentetett táblázatok és a most átadott adatok között nagy az eltérés. Úgy tűnik, mintha az Alkotmánybíróság a titkosító törvényt megsemmisítő döntése után papírozták volna le ezeket a döntéseket – vélekedett.

Második frissen kiderült esetként arról beszélt, hogy a PADA alapítvány „kitömte” a jegybankelnök unokatestvérének bankját, amely akkor még Evobank volt, mára pedig Növekedési Hitel Bank a neve. Több tízmilliárd forint értékben helyezett el a bankban rövid lejáratú betéteket az alapítvány, a jegybanki alapkamatnál lényegesen alacsonyabb kamatozással, bár volt lehetőség kedvezőbb kamatozású betétre is. Az Evobank pedig az MNB-nél állampapírban tartotta ezt a pénzt, hozzájutva a jegybanki alapkamathoz. Ez a trükk csak 2014-ben 5200 százalékos betétállomány-növekedéshez és több mint 400 milliós kamat-, illetve jutalékbevételhez vezetett.

A képviselő feltárt egy harmadik estete is: az említett unokatestvér, Szemerey Tamás felesége, a PADA alapítvány igazgatójaként kapott felhatalmazást, hogy szerződéseket kössön, de ezek végül magasabb összegűek lettek, mint azt a meghatalmazások lehetővé tették volna.  Például német állampapírt vásárolt a Gránit banknál 63 millió euro értékben, bár felhatalmazása csupán 60 millióra szólt: 1,5 milliárd forinttal tért el a Matolcsy György és egy másik kuratóriumi tag által hozott döntéstől.

Tóth Bertalan kijelentette, hogy ezekben az esetekben felvetődik a büntetőjogi felelősség kérdése is, ezért az MSZP feljelentést tesz, és várja, hogy Polt Péter legfőbb ügyész – akinek a felesége szintén a jegybanknál dolgozik – mit lép az ügyben.