A szocialista politikus rávilágított: nap, mint nap, szakmai elemzők, a pártoktól független szakértők és szervezetek fogalmazzák meg kritikáikat a kormány gazdaságpolitikájával szemben. Sőt, az utóbbi hónapokban közismerten jobboldali kötődésű közgazdászok is nyilvánosan aggodalmukat fejezték ki.
Ezeket a kritikákat úgy lehet összefoglalni, hogy megalapozatlanul optimista feltételezésekre épít a kormány, koherens, kiszámítható intézkedések helyett rögtönzés uralja a gazdaságpolitikát - hangsúlyozta.
Nem csoda, ha egyre kevesebben hisznek ennek a gazdaságpolitikának a sikerességében, hiszen múlt pénteken hozta nyilvánosságra az Európai Bizottság a tagállamok növekedési kilátásairól szóló előrejelzési dokumentumát. Az ebben szereplő adatok azt mutatják, hogy az Európai Bizottság sem hisz már Orbán Viktor miniszterelnöknek, a Bizottság ugyanis a konvergencia programban szereplőtől eltérő hiánypályát vázolt fel Magyarország számára, és sajnos, nem pozitív előjellel - vélekedett Szekeres Imre.
Az Európai Bizottság számításai szerint a kormány tervezett intézkedéseinek tényleges – a következő két évben várható - egyenlegjavító hatása kisebb lesz. Szomorú üzenet továbbá, hogy Brüsszel rontotta a magyar növekedési kilátásokat is, az uniós dokumentum Magyarországra vonatkozó része alapján pedig egyre biztosabbnak tűnik, hogy Magyarország nem kerül ki a túlzott deficiteljárás hatálya alól.
Szekeres Imre elmondta: mindez azt jelenti, hogy a kormány hiába államosítja a magánnyugdíjpénztári megtakarításokat, ha folyó költségvetési kiadásokra költi el közel hárommillió ember időskorára gyűjtött megtakarításait. Hiába vetette ki az indokolatlan és a gazdasági növekedést és a munkahelyteremtést akadályozó, de az inflációt növelő, ezáltal a nehezebb körülmények között élőket jobban terhelő válságadókat a kormány, ha a túlzott deficiteljárás eredményeként a jövőben Magyarország lesz az első, amellyel szemben az új eljárási és szankcionálási szabályokat alkalmazhatja Brüsszel.
A politikus úgy fogalmazott: a kormány gazdaságpolitikája látványosan megbukott. A Széll Kálmán terv angol nyelvű változata, az EDP-jelentés és a konvergencia program már nem a gazdasági növekedést, hanem a megszorításokat, a 3 százalék alatti hiány biztosítását, az államadósság erőltetett ütemű csökkentését célozza.
Hozzátette: Az EDP-jelentés valóságos beismerő vallomás. Elismeri a kormány, hogy a nyugdíjreform és adósságcsökkentő alapba helyezett pénzeket nem lehet több éven keresztül az államháztartáson kívül őrizni és 2 vagy 3 éven keresztül fokozatosan felhasználni: a teljes összeget az idei költségvetésben kell elszámolni. Ellenkező esetben sérülne a transzparencia elve. Így azonban mintegy 2 600 milliárd forint kerül be a költségvetésbe a nyugdíjpénztári vagyonból, miközben a költségvetési törvény csak 530 milliárd forintos bevétellel számol ebből a forrásból. A különbség mindenképpen elkerülhetetlenné teszi a pótköltségvetés benyújtását.
Szekeres Imre elmondása szerint a konvergencia programot az Európai Bizottság viszonylag kedvezően fogadta. Ugyanakkor a diplomácia nyelvén a lényeget illetően nagyon kemény megállapítások is szerepelnek benne. Ami talán a legfontosabb: a Bizottság, pontosabban egyelőre a szakapparátus egyáltalán nem bízik a programban szereplő tervek megvalósulásában, kételkedik a programok realitásában.
A prognózisokat lényegében felülbírálják: a programban szereplő idei, illetve jövő évi GDP-növekedést alacsonyabbra becsülik, a 3,1%, illetve a 3% helyett 2,7%-ban, illetve 2,6%-ban tartják reálisnak. Igen negatív véleményt mondanak az egyszeri tételek jelentős értékéről, így a nagyon magas strukturális hiányt emelik ki, amely szerintük az idén 5,2%, de még jövőre is 4% lesz – világított rá a szocialista politikus, majd hozzátette: a gazdasági növekedés nem gyorsul, az előző év azonos negyedévéhez mért 2,4% csak látszólag magas, nem érjük el az uniós átlagot. A német növekedés 4,8%, az észt 8%, a litván 6,8%, a finn 5,2%, az osztrák 4%, a szlovák 3,6%. Hol van már a 6%-os növekedés ígérete.
Az infláció viszont elszabadult – világított rá Szekeres Imre. Az áprilisi fogyasztói árindex a várakozásoknál magasabb, 4,7% lett és a nyugdíjas index 5,7%, tehát egy teljes százalékponttal magasabb az általános inflációnál. Hosszú ideje nem volt ilyen tágra nyitva az olló. De aggasztó az élelmiszerek árának 9,2%-os, az üzemanyagok árának 15,9%-os, a vezetékes gáz árának 16,5%-os a távfűtés árának 9,8%-os egy év alatti emelkedése.
Hozzátette: tovább nő a munkanélküliség: április végén 612 ezer nyilvántartott munkanélküli volt 11 ezerrel, 1,7%-kal több, mint egy évvel korábban. Szabolcs-Szatmár-Beregben ugyanakkor 15,3%-kal nőtt egy év alatt a munkanélküliek száma és meghaladta a 66 ezer főt. A munkaügyi szabályok változtatásával folyamatosan nő az ellátatlanok száma. Áprilisban 261 ezer fő nem kapott ellátást, a munkanélküliek 42,7%-a. Ilyen magas érték, az ellátatlanok ilyen nagy létszáma az utóbbi években egyetlen egyszer sem fordult elő.
Amiben bízhatunk az, hogy a termelési oldalon változatlanul az ipar a növekedés fő motorja, a német gazdaság erős teljesítményének húzó hatása, de nem a magyar kormány intézkedései miatt. A JP Morgan ház londoni elemzői azt várják, hogy a későbbiekben az autóipari szektor gyártókapacitásainak bővülése lesz a gazdasági növekedés fő hajtóereje – fogalmazott az MSZP Gazdaságpolitikai Kabinetvezetője, hozzátéve: a belső kereslet ugyanakkor változatlanul gyenge, és a háztartási fogyasztás az első negyedévben nem mutatott érdemi élénkülést, az év elején bevezetett nagy jövedelműeknek adott személyi jövedelemadó-csökkentés ellenére sem. A JP Morgan londoni szakértői szerint ezt jelezte a kiskereskedelmi értékesítés széleskörű stagnálása és a gyenge első negyedévi háztartási hitelkiáramlás is. Hasonló értékelést adtak a Goldman Sachs elemzői is.
Szekeres Imre kijelentette: egyértelműen látható, hogy a konvergencia program - irreális célkitűzéseket kijelölve - lényegét tekintve romboló erejű megszorítást jelent, amely előre be nem mérhető társadalmi konfliktusokhoz vezet, következményeiben nagyon nehezen orvosolhat. A kidolgozatlan, ködös javaslatok üzenete az, hogy a pénzkivonást szegényebb rétegek rovására kell végrehajtani, bármi áron. Ehhez társul az a nyíltan hangoztatott hipotézis, hogy a kiskeresetűek, a szegények visszaélnek az állami elosztórendszerekből kapható támogatások megszerzése során és gyakorlatilag – ha csak tehetik - élősködnek az adófizetők kárára. Ezt a helyzetet kívánja a kormány – úgymond - gyökeresen megváltoztatni.
A kormány láthatóan kapkod, semmibe veszi a jogbiztonság elemi normáit, szétzilálja a gazdaságot. Az alkotmányt zavaró tényezőnek, a jogszabályokat, a törvényeket legyőzendő ellenfélnek tekinti. Jellemző, hogy a 250 milliárdos idei zárolást a mai napig nem realizálták költségvetési előirányzatokra, így ellehetetlenítik a költségvetési szervek munkáját. Ezt is a pótköltségvetésben kell rendezni – magyarázta a politikus.
Az MSZP szerint a kormány nyíltan szegényellenes politikája helyett a konvergencia program ne igazságtalan és célszerűtlen adó- és járulékrendszerre épüljön. Mindenki a jövedelmi viszonyaihoz mérten járuljon hozzá a közterhekhez! A kormány ne fordított Robin Hoodként működjön! Ne azoktól vegyen el, akiknek kevés van, és azt ne a vagyonosoknak adja oda!
Egy ilyen rendszer alapján újra lehet számolni a költségvetési pályát, újra lehet gondolni a szegényeket, elesetteket kiemelten érintő átalakítási intézkedések részleteit. Magyarország felzárkózásának árát nem lehet kizárólag a társadalom legrászorulóbb csoportjaival megfizettetni. Abból mindenkinek részt kell vállalnia! – hangsúlyozta Szekeres Imre.
A szocialista politikus elmondta: nem késő a tervek módosítása, hiszen a kormány a részleteket érintő szabályozásokat - május ellenére - még mindig nem terjesztette az Országgyűlés elé. Nem késő azért sem, mert mint mondtam várhatóan pótköltségvetés benyújtására lesz szükség a magán nyugdíjpénztári rendszer szétveréséből a költségvetésbe áramló mintegy 2600 milliárd forint 2011. évben történő elszámolásához. Így lehetőség lenne a többkulcsos személyi jövedelemadó-rendszer visszaállítására, a társasági adó eredeti mértékének visszaállítására, és a munkahelyteremtést ösztönző járulékcsökkentés bevezetésére.
Minden határon túl lép azonban a Fidesz-KDNP újabb alkotmánymódosító javaslata, amely kimondaná, hogy az általános öregségi nyugdíjkorhatár betöltése előtt folyósított nyugellátás törvényben meghatározottak szerint csökkenthető és szociális ellátássá alakítható, ha pedig az ellátást igénybe vevő munkaképes, akkor megszüntethető. Ennyit arról, hogy mit ér a húsvéti alkotmány. Egy hónapot sem élt meg. Ez még a kisebbik baj. A nagyobb az, hogy megkezdődött a szerzett jogok elvétele – fogalmazott Szekeres Imre.
Mint mondta, a költségvetés oldaláról nézve is elfogadhatatlan a javaslat. Semmi érdemi eredménye nem lesz, túl azon, hogy jogtalan. Jó példa erre a hivatásos katonák nyugdíjazása. Elképesztő, hogy a honvédelmi miniszter nem ismeri a szabályokat, vagy nem mer fellépni, hogy megakadályozza ezt az ámokfutást. Nem mondja el, hogy ma nem igaz, hogy fiatalon nyugdíjba mennek a hivatásos katonák. Nem mondja el, hogy a nyugdíjba vonulási korhatárhoz képest összesen öt évvel korábban mehetnek nyugdíjba, vagyis 60 éves korukban. Nem mondja el, hogy ez nem kedvezmény, hanem a fizikai és lelki terhelés tudomásul vétele. Nem mondja el, hogy a 10000 fős hivatásos katona közül 100-120 fő megy csak évente nyugdíjba, így a költségvetési hatása érzékelhetetlen. Sőt hozzájárult, ahhoz, hogy 2011-től csökkentsék a honvédség költségvetését, azzal a pénzzel, amit eddig a nyugdíjalapba fizettünk, hogy fedezzük a nyugdíjalap katonáknak adott kedvezményeit. Hogy világos legyen: a Honvédség kigazdálkodta, amibe a szolgálati nyugdíj került! Amikor ezzel csökkentették a költségvetést, sejteni lehetett valami készül. De azt nem feltételezte senki, hogy leszerelt és nyugdíjazott katonáknak, akik még nincsenek 65 évesek, elveszik a nyugdíját. Alakulatuk megszűnt, gépre nem szállhatnak, mi lesz velük? A honvédelmi miniszternek az a kötelessége, hogy ezt megakadályozza.
Szekeres Imre hangsúlyozta: itt nemcsak a rokkantsági nyugdíjról vagy a rendvédelmi dolgozók nyugdíjkorhatáráról van szó, hanem arról, hogy a Fidesz-KDNP most ismét szembeköpte a jogállamot. Semmilyen szerzett jog nincs biztonságban.
A döntés és a vele járó felelősség is a Fideszt terheli, az utókor pedig emlékezni fog – zárta sajtótájékoztatóját a politikus.
