A munkavállalók jogait csorbító intézkedések közül kiemelte az indoklás nélküli elbocsátás lehetőségét a közszférában és a sztrájkjog korlátozását. Beszélt arról is, hogy a válságadók kivetését - szolidaritási adó néven - a szocialista kormány kezdte, a jelenlegi különadó-szabályok azonban megítélésük szerint sértik a versenysemlegesség elvét.
Az MSZP elnöke azt kezdeményezte, hogy a kormány fél évre függessze fel az alkotmányozás folyamatát, és azt a második félévben, széleskörű társadalmi egyeztetéssel kezdjék újra. Reményét fejezte ki továbbá, hogy a kabinet a soros uniós elnökségre koncentrál, és a következő hat hónapban nem kíván nagy horderejű belpolitikai vitákat kiváltó törvényeket alkotni. Hozzátette: ha a kormány továbbra is jelentős változásokat kezdeményez, és azokról nem egyeztet az érintettekkel, az MSZP keményen és határozottan fogja kritizálni ezen intézkedéseket.
Azt is közölte: bízik benne, hogy a tavaszra ígért reformok kidolgozásakor figyelembe veszik az érdekképviseletek, a civil szervezetek és az ellenzéki pártok véleményét, s azok a kormány előterjesztéseként kerülnek az Országgyűlés elé.
Kérdésre válaszolva elmondta: az MSZP akkor fontolja meg, hogy visszatérjen az alkotmány-előkészítés folyamatába, ha a kormány a második félévben más formában elölről kezdi azt. Ha ez nem történik meg, és a jelenlegi módon fogadják el az új alaptörvényt, az nem a nemzet, hanem egy párt alkotmánya lesz - vélekedett.
Megismételte keddi bejelentését, amely szerint az MSZP visszavonatná a médiatörvényt, és egy szakmai szervezeteket, érdekképviseleteket is magában foglaló munkacsoportot állítana fel egy új jogszabály megalkotása érdekében. Ezzel kapcsolatban csalódottságának adott hangot, amiért a Fidesz-KDNP és a Jobbik sem támogatja a parlament rendkívüli ülésének összehívását, így az januárban várhatóan nem történik meg.
Az MSZP elnöke történelmi lehetőségnek nevezte, hogy fél évig Magyarország az Európai Unió soros elnöke. Úgy fogalmazott: egy állam ilyenkor demonstrálhatja az uniós értékek melletti elkötelezettségét, képes lehet az EU napirendjén szereplő ügyek megoldására. Ilyenkor egy kis országnak nagyobb a szava, de nagyobb figyelem is irányul rá - tette hozzá.
Szavai szerint az MSZP abban érdekelt, hogy a soros elnökség sikeres legyen, mert az az ország sikere lenne, ehhez azonban az szükséges, hogy a belső viszonyok összhangban legyenek az unió értékeivel, és e tekintetben Magyarországon kedvezőtlen folyamatok indultak el.
Mesterházy Attila azt javasolta, hogy a soros elnökség kérdéseivel foglalkozó parlamenti eseti bizottság - amelynek társelnöke - hetente ülésezzen a következő félévben. Valamint arra kérte Orbán Viktor miniszterelnököt, hogy adjon rendszeres tájékoztatást a parlamenti pártok vezetőinek az EU-elnökség aktuális ügyeiről.
Arra, hogy a köztársasági elnök pénteken külföldi újságíróknak kijelentette, az új médiatörvény a jövő generáció jogainak védelmét "erősebb talapzatra" helyezi, és "nem engedi kiszolgáltatni a szólás szabadságának", Mesterházy Attila úgy reagált: Schmitt Pál valószínűleg nem olvasta a jogszabályt.
Az államfő "sármőrként, nem az alkotmány őreként működik" - mondta a szocialista pártelnök, hozzátéve: Schmitt Pál nem látja el megfelelően a feladatát, és a MSZP meggyőződése szerint a médiatörvényről előzetes normakontrollt kellett volna kérnie az Alkotmánybíróságtól.
