Ujhelyi István szocialista EP-képviselő kezdeményezésére 8-10 londoni magyar beszélgetett a Brexit szavazás utáni helyzetéről és várakozásairól Molnár Gyula pártelnökkel, aki az Európai Szocialisták Pártja (PES) vezetői értekezletére érkezett a brit fővárosba. A beszélgetés célja nemcsak az általános tájékozódás volt: a később Jeremy Corbynnal, a Munkáspárt elnökével tárgyaló MSZP elnök a londoni magyarok szempontjait is képviselte a találkozó során.
Érzelmi kérdésként és nagyon nehezen élik meg a kint dolgozó magyarok a Brexit szavazás eredményét. Nyomasztja őket a bizonytalanság, a tervezhetetlenség, és az, hogy nem tudhatják, gyerekük hol fogja befejezni az iskolát. Különösen aggasztó számukra, hogy teljes a bizonytalanság a vegyes – brit és EU-tagállambeli – házaspárok sorsát illetően is.
A rendhagyó fogadóórán volt, aki úgy fogalmazott, hogy különösen szerencsétlen volt a Brexit-szavazás és a magyarországi migránshisztéria időbeli egybeesése, mert ennek köszönhető, hogy a vidéki angolok az EU-bevándorláspolitikája ellen, érzelmi alapon, nacionalista okokból szavaztak a kilépés mellett, de valójában a Nagy-Britanniában dolgozó EU-s munkaerőnek és a saját országuk gazdaságának tettek rosszat.
Egy friss felmérés szerint 10 európai orvosból 4 el fogja hagyni Nagy-Britanniát a Brexit után, további 23%-uk még nem döntött. A brit egészségügyi ellátórendszerben 60 ezer EU-ból érkezett ember dolgozik, közöttük 10 ezer orvos. Egy ilyen arányú elvándorlás tehát a rendszer összeomlásához vezetne. Ezért nem is számítanak elbocsátásokra az egészségügyben dolgozó magyarok, sokkal inkább arra készülnek, hogy a bizonytalanság és a font leértékelődése miatt csökkenő vásárlóértékű fizetések miatt fogják sokan – elsősorban a nővérek és az otthoni ápolást végzők közül – elhagyni az országot.
Magyarországra hazatérni azonban egyikük számára sem vonzó alternatíva, hiszen semmit sem változtak azok a körülmények, ami miatt korábban a külföldi munkavállalás mellett döntöttek. Ráadásul már most valószínűnek látszik, hogy a Nagy-Britanniában felszabaduló munkaerőt más EU-országok – különösen Franciaország és Írország – tárt karokkal várja majd.
Tanulságos, hogy ha ma lenne szavazás a Brexitről, a britek már másképp döntenének, mert látják a kilépés negatív hatásait és azt, hogy mekkora gazdasági károkat okoz ez Nagy-Britanniának. Különösen elgondolkodtató, hogy a jobboldali populizmus előretörése idézte elő ezt a helyzetet. Molnár Gyula a találkozót követően úgy fogalmazott, hogy a politikában könnyű rövid távon jónak tűnő dolgokat megígérni, aztán kiderül, hogy hosszabb távon ez károkat okoz. Az MSZP-s politikusok számára most az a feladat, hogy javítsanak a kint dolgozó magyarok helyzetén, csökkentsék a bizonytalanságot és hogy olyan helyzetet teremtsenek Magyarországon, hogy vonzó alternatíva lehessen számukra a hazatérés is.
