Nem kellő hatékonysággal végezték munkájukat az elmúlt időszakban a jegybanknál – reagált a gazdasági bizottság ülése után a Magyar Nemzeti Bank alelnökének tájékoztatójára Tóth Csaba. Mint mondta, maga az alelnök is egy olyan törvényjavaslatról beszélt, amit a hatékonyság fokozásának érdekében nyújtanak be. Hozzátette, hogy, ha jól működött volna a rendszer, akkor most nincsenek botrányok. Kijelentette, hogy az MSZP képviselőcsoportja kezdeményezni fogja egy olyan vizsgálóbizottság felállítását, amely 2010-től 2015. február 24-ig vizsgálni fogja, hogy milyen korábbi vizsgálatok történtek, azok megfeleltek-e a jogszabályoknak, voltak-e hiányosságok, és ki a felelős a történtekért.
Harangozó Gábor elmondta, hogy a bizottsági ülésen meggyőzödtek róla, hogy a felügyeleti rendszer összeomlott, becsődölt. Az MNB-alelnök tájékoztatójából kiemelte, hogy március 3-án kezdték el az ellenőrzést a Buda-Cashnél, miközben az ügyészség feljelentése alapján kiderült, hogy január végén-február elején a Buda-Cash a DRB Bankból fiktív kötvénykibocsátással 60 milliárd forintot tüntetett el. Hangsúlyozta, hogy a felügyelet csak akkor kezdett bármit csinálni, amikor ez a pénz már eltűnt, és a bankcsoport bankjai csődhelyzetbe kerültek. Harangozó megemlítette, hogy amint most kiderült, nem csupán a Buda-Cashnél van ilyen helyzet, hanem más brókercégeknél is. Bírálta a felügyeleti szerveket – így az elmúlt 16 hónapban a brókercégeket felügyelő MNB-t is –, amiért asszisztáltak ahhoz, hogy hatalmas összegek tűnjenek el ilyen módon.
Szakács László a Rogán Antal által méltatott felügyeleti működésről elmondta, hogy a bizottsági meghallgatás legfontosabb megállapítása az volt, hogy az informatikai rendszerek manipulálásával, hamisításával lehetett elérni a történteket. Elmondta, hogy egy 2010. szeptemberi PSZÁF-jelentésben a Buda-Cashnél megállapították, hogy az informatikai rendszer nem felelt a jogszabályi előírásoknak, a naplózás, a kockázatkezelés és a hozzáférések biztonsága nem elegendő. Ezért negyedéves belső jelentési kötelezettséget írtak elő a brókercégnek, de ezt öt éven keresztül nem sikerült megvalósítani. Jelezte, hogy az ülésen megjelenő szocialista politikusok nem kaptak szót, pedig megkérdezték volna, hogy voltak-e ezzel kapcsolatban felülvizsgálatok; volt-e negyedéves jelentés; ha volt, miket szűrtek le belőle; és, hogy mit kíván tenni a Magyar Nemzeti Bank ebben a helyzetben.
