Kovács László beszámolt arról, hogy egy brüsszeli konferencián vett rész, amelyen baloldali politikusok (köztük több volt államfő, kormányfő és külügyminiszter) valamint tudományos kutatók elemezték Európa jelenlegi helyzetét és jövőjét, hatását a világ más térségeire. Hangsúlyozta, hogy mivel Magyarország adottságai miatt különösen nagymértékben függ a külső feltételektől, folyamatosan figyelni kell hazánk és a nemzetközi környezet viszonyát. A sajtótájékoztatóján a szocialista képviselő emlékeztetett arra, hogy az MSZP szerint az Orbán-kormány kétéves tevékenysége ezen a területen is súlyos károkat okozott, aminek árát az ország lakossága fizeti meg.
A konferencia résztvevői egyetértettek abban, hogy Európa még nem jutott túl a 2008. óta tartó pénzügyi és gazdasági válságon, csak annak mélypontján. A legsúlyosabb problémát a munkanélküliség és tízmilliók elszegényedése, kilátástalan helyzete jelenti. Ez kedvez a szélsőséges nézetek, köztük az antiszemitizmus erősödésének, Európai Unió elleni hangulatkeltésnek, a kormányzó erőket pedig a demokrácia korlátozására ösztönözheti. A nemzeti önzés, a bezárkózás csak fokozza a bajt, a kiutat nem a kevesebb, hanem a több Európa, az integráció mélyítése és további bővítése jelenti.
Általános volt az a vélemény, hogy az elmúlt két évben Európában előretört a baloldal. Míg korábban az Európai Uniónak csak négy tagállamában, most már tízben kormányoznak egyedül vagy koalícióban a szocialisták, szociáldemokraták. Ezek között van Franciaország is. Az Unió másik meghatározó országában, Németországban pedig az összes tartományi választást a szociáldemokraták nyerték meg, akiknek komoly esélyük van a győzelemre a 2013. őszi parlamenti választásokon is. Egyre több választó jön rá ugyanis arra, hogy a jobboldali kormányok a válságot az amúgy is nehezen élők terheinek növelésével próbálják kezelni, még a baloldali pártok a gazdagok nagyobb tehervállalását szorgalmazzák, a növekedést és a munkahelyteremtést állítják a középpontba.
A konferencia előadói szerint az Európai Uniónak nagyobb szerepet kell vállalnia és kapnia a világ sorsának alakításában. Többen is hangsúlyozták, hogy az Európai Unió és a Szocialista Internacionálé hibázott, amikor elnéző volt más földrészek – így az észak-afrikai arab országok – diktatórikus vezetőivel és vezető pártjaival szemben. Az arab tavasz tanulsága, hogy az egyes országok stabilitása Európán kívül sem épülhet diktatúrára, csak a demokráciára, a jogállamra.
Az Európai Unió nemcsak a válságkezelésben való részvétellel, hanem a társadalmi-gazdasági fejlődés támogatásával és saját gyakorlatának megismertetésével nyújthat támogatást. Ehhez azonban elengedhetetlen a hitelesség, amit veszélyeztethet, ha akár egyetlen tagállamban is lebontják a demokrácia, a jogállam intézményeit, a fékek és ellensúlyok rendszerét, ha a kormányzó erők egyeduralmat építenek ki.
A sajtótájékoztatón Kovács László az MSZP álláspontjára utalva az ország, a nemzet érdekei szempontjából károsnak minősítette, hogy míg korábban a hazánkat az európai integráció, kiszámítható, mélyítését és további bővítését határozottan támogató tagállamnak tekintették, addig most egyre többen Orbanisztánnak nevezik.
Nem csupán arról van szó, hogy a Fidesz-KDNP kormány egyes konkrét uniós normákat nem tart be, ezt más tagállamok is megteszik. Az Orbán-kormány az uniós értékrend egészével megy szembe. Az Orbán-Matolcsy páros a többiekkel ellentétes irányban kőröz a képzeletbeli autóversenyen és úgy közben úgy tesz, mintha a többi uniós kormány menne rossz irányba. Ez nemcsak súlyos veszélyekkel jár, de azzal is, hogy hazánk egyre távolodik az Európai Unió centrumától.
A szocialista politikus emlékeztetett arra, hogy Orbán Viktor hivatalba lépése óta a Nyugat hanyatlásáról és a keleti nyitás szükségességéről beszél, Oroszországot és Kínát időnként szövetségesként említi. Az elmúlt két év alatt a többoldalú nemzetközi találkozókat leszámítva csak elvétve tett hivatalos látogatást az Európai Unió és a NATO országok fővárosaiban, járt viszont több szovjet utódállamban és Szaud-Arábiában. A kelet felé fordulás azonban eddig semmilyen eredményt nem hozott.
Az Orbán-kormány az uniós normákat tudatosan és provokatív módon sérti meg. Amikor erre az Európai Bizottság figyelmezteti, akkor ezt azzal utasítja vissza, hogy a bírált magyar jogszabály teljes mértékben összhangban van az uniós előírásokkal, ami nem igaz. A magyar kormányfő időnként durván sértegeti az uniós intézményeket, azok vezetőit, képviselőit. Igyekszik hamis állításokkal és ígéretekkel félrevezetni őket, amivel nemrég még nyilvánosan el is dicsekedett.
Kovács László rámutatott, hogy az Orbán-kormánynak nincs külpolitikai stratégiája, legfeljebb haditerve az állítólagos uniós gyarmatosítással szembeni szabadságharc megvívására. Ez a szabadságharc azonban a hiteltárgyalások körüli huzavona és a nemzetközi bizalom elvesztése miatt igen sokba kerül, amit az adófizetők, a nyugdíjasok, a bizonytalanná váló jövőjű fiatalok kénytelenek megfizetni. Hasznát pedig Orbán Viktor és hatalmi köre, valamint gazdasági klientúrája élvezi.
Kovács László szerint ebben a következő választásokig nem várható változás, mert Orbán Viktor nem akar változtatni. A változáshoz új kormány és új parlamenti többség kell.
