A szocialista politikus ezt azzal összefüggésben közölte, hogy csütörtökön Budapestre érkezik a 47 államot tömörítő, elsődlegesen az emberi jogok védelmére összpontosító Európa Tanács két jelentéstevője, akik áttekintik az elmúlt időszak jogalkotását, egyebek közt azt, hogy a médiajogi szabályozás mennyire egyeztethető össze a nemzetközi demokratikus normákkal.
Harangozó Gábor hangsúlyozta, hogy Thomas Hammarberg, az ET emberi jogi biztosa már csaknem egy éve nyilvánosságra hozta elemzését a magyar szabályozásról, azt állítva, hogy a média sokszínűsége ellehetetlenült, a közszolgálati média függetlenségének biztosítékai hiányoznak, illetve bírálta a médiatanács összetételét is.
"A Lomnici-ügy, a január 2-ai százezres tüntetés eltüntetése vagy az éhségmenet kicsúfolása, a közmédiában folyó hírhamisítás-sorozat, valamint a Klubrádió frekvenciapályázatának ügye, sajnos, tökéletesen illusztrálja a biztos által felvetett problémákat" - fogalmazott az MSZP-s képviselő.
A politikus kifejtette: az ET elmarasztalása csak szégyenfolt lenne, és azt egy két évig tartó monitoring eljárás követné, azzal azonban, hogy az unió saját vizsgálatát összekapcsolta az Európa Tanácséval, a helyzet megváltozott.
Amíg egy éve az Európai Bizottság nem vette figyelembe az ET elvárásait, és hatáskör hiányában csak kisebb módosításokat írt elő a médiatörvényen, mostanra az Európai Unió javaslattevő-végrehajtó intézménye sajátjaként tekint azokra, így az elmarasztalásnak súlyos következményei lehetnek. Felfüggeszthetik Magyarország szavazati jogát az EU-s intézményekben, illetve az ország elveszítheti jogosultságát az uniós támogatásokra - közölte, hozzáfűzve, hogy ez senkinek nem állhat érdekében.
Harangozó Gábor arroganciának nevezte, hogy a Neelie Kroes médiaügyi biztossal Brüsszelben múlt csütörtökön szóváltásba keveredő Navracsics Tibor miniszterelnök-helyettes azt mondta: Magyarország figyelembe veszi az ET ajánlásait, ha nem ellentétesek az alkotmánnyal.
Az MSZP-s képviselő kijelentette, épp az alaptörvény ütközik több ponton a jogállamiság normáival. Közölte: az Európai Unió történetében példátlan, hogy az Európa Tanács konzultatív testülete, a Velencei Bizottság egyidejűleg kilenc törvényt vizsgáljon, amint Magyarország esetében teszi.
Arra az újságírói kérdésre, nem érzi-e úgy, hogy Neelie Kroes a magyar kormányt bírálva "túllő a célon", az MSZP-s képviselő úgy válaszolt: "csöppet sem".
Az Európa Tanács két jelentéstevője csütörtökön és pénteken tájékozódik Budapesten, és a tervek szerint találkoznak az Országgyűlés és az Alkotmánybíróság elnökével, valamint pártok és emberi jogi szervezetek képviselőivel.
Kerstin Lundgren svéd liberális és Jana Fischerová cseh konzervatív képviselő tavaly már járt Magyarországon, akkor az alkotmányozást tanulmányozták. Újabb tájékozódó útjukra januárban kaptak megbízást az ET parlamenti közgyűlésétől.
