Az MSZP az egyházügyi törvény kapcsán megmutatkozott alkalmatlansága miatt Szászfalvi László, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium egyházakért felelős államtitkárának azonnali felmentését követeli - közölte Nyakó István, a párt országgyűlési képviselője vasárnap budapesti sajtótájékoztatóján.
"Az egyházügyi törvény kapcsán kialakult botrányért, azaz a lelkiismereti és vallásszabadság korlátozásáért, vallási közösségek jogfosztásáért, Magyarország jó hírnevének rontásáért a Magyar Szocialista Párt Szászfalvi Lászlónak, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium egyházakért felelős államtitkárának azonnali felmentését követeli" - fogalmazott Nyakó István. Hozzátette: javasolják az Országgyűlés emberi jogi bizottságának haladéktalan összehívását.
Az egyházügyi törvény hatályon kívül helyezése megmutatta Szászfalvi László alkalmatlanságát - mondta a politikus. Nyakó István azt mondta: "azt javasoljuk Lázár Jánosnak, a Fidesz frakcióvezetőjének, hogy fejezze be a hazudozást. Mindenki pontosan tudja, hogy az egyházügyi törvény visszavonására azért kényszerült a Fidesz vezette koalíció, mert az alkotmánybírósági próbát (...) a törvény nem élné túl" - jelentette ki.
Nyakó István szerint meg kellene vizsgálni azt, hogyan fordulhatott elő, hogy az Alkotmánybíróság "ítélethirdetése" előtt, ki és milyen módon ismerhette meg a testület döntését.
Az MSZP követeli azt is, hogy az új egyházügyi törvény tervezetéről a kormány széleskörű egyeztetést folytasson, a javaslatot pedig a jövő évben terjesszék be - mondta Nyakó István megjegyezve: állítólag már a két ünnep között meg kívánják tárgyalni a törvénytervezetet.
Lázár János pénteken jelentette be: hatályon kívül helyezik a júliusban elfogadott új egyházügyi törvényt "jogtechnikai megfontolások" miatt. A politikus azt mondta, hétfőn "megtalálják" a jogtechnikai megoldást a hatályon kívül helyezésre, kijavítják a formai hibákat, ám a jogszabály "tartalmi struktúráján" nem fognak változtatni. Hozzátette ugyanakkor, hogy egyes kérdésekben érdemes felülvizsgálatot tartani. Példaként említette a megszűnő egyházak jogi státuszát. A hatályon kívül helyezést Lázár János azzal indokolta, hogy a törvény nyári elfogadásának módja, menetrendje nem felelt meg "minden közjogi kritériumnak". Hozzáfűzte, az ellenzék kritikáját is figyelembe vették.