Belföld | választójogi refom
2011. november 21. 16:50

Szélsőségesen aránytalan rendszert akar a Fidesz

Molnár Zsolt országgyűlési képviselő hétfőn sajtótájékoztatón azt mondta: a Lázár János Fidesz-frakcióvezető által vasárnap benyújtott indítvány nem tükrözi a választói akaratot, és ha ennek alapján tartották volna a tavalyi országgyűlési választást, a Fidesz-KDNP 53 százalékos szavazati aránnyal a mandátumok legalább nyolcvan százalékát megszerezte volna.

Az MSZP szervezési igazgatója abszurdnak nevezte, hogy a javaslat alapján az egyéni választókerületekben győztes jelöltek után is töredékszavazat járna pártjuknak. Mint mondta, a választási rendszerekben a kompenzáció hagyományosan a veszteseket segíti, a fideszes módosítás viszont olyan, mintha "a bankigazgatóknak adnának szociális segélyt".

Molnár Zsolt arról is beszélt, hogy az előterjesztés sérti az egyenlő választójog elvét, mivel a lakóhellyel nem rendelkező határon túli mag yarok csak pártlistára adhatnák le szavazatukat, egyéni képviselőjelöltre nem. Nehezményezte azt is, hogy a javaslat nem mondja ki, hogy a választói névjegyzékbe való felvétel automatikus, így azt később előzetes kérelemhez köthetik.

Bírálta a tervezett választókerületi beosztást is, példaként hozva, hogy egy körzetet alkotna a fővárosban az I. és V. kerület a szociokulturális értelemben rendkívül különböző VIII. és IX. kerület egy részével.

Molnár Zsolt az MSZP számára támogatható elemek között említette az egyfordulós választási szisztémát, az Országgyűlés létszámának csökkentését, a parlamenti küszöb fenntartását, a nemzetiségi szószóló intézményét és azt, hogy továbbra is kötelező marad az ajánlószelvény-gyűjtés. Összességében viszont úgy ítélte meg, hogy a Fidesz a hatalmát próbálja bebetonozni a választási törvényre vonatkozó javaslatával, és rendkívül aránytalan szisztémát vezetne be, ezért annak visszavonására szólított fel.

Megismételte: a szocialisták egyfordulós arányos, listás választási rendszert szorgalmaznak, amely pontosan tükrözi a választói akaratot és egyszerűsíti a mandátumszámítást, mivel abban a parlamenti arányok lényegében megegyeznék a választási eredményekkel.