Szembesítő kampány V. - Egészségügy

Az állam egyre kevesebbet költ a magyar emberek egészségére, egyre rosszabb ellátással kell szembenéznie egyre több embernek Magyarországon – jelentette ki Tóbiás József.

Kifejtette: a törvények szerint az államnak kötelező feladata az egészségügy minőségének javítása, az ellátórendszerhez történő hozzáférés biztosítása, viszont nem kötelező feladata a stadionépítés és a futballklubok megmentése. Hozzátette: ehhez képest 2009-ben még 1419 milliárd forintot fordított az Egészségbiztosítási Alap az egészségügy ellátására, míg ebben az évben rokkantsági ellátások nélkül 1455 milliárdot, vagyis reálértéken 13 százalékos csökkenés következett be, ami 225 milliárd forintnak felel meg. Ráadásul az egészségügyi intézmények államosításával és az önkormányzatok forrásainak radikális csökkentésével összesen 300 milliárd forint hiányzik ma az egészségügyi ellátórendszerből.

A forráskivonás következményei között említette a szocialista politikus a megnövekedett várólistákat, például egy diagnosztikus szívkatéterezésre átlagosan 41 napot kell ma várni Magyarországon.

Tóbiás József szerint a gyógyszerkasszára 2011-ben még közel 400 milliárd forint forrás jutott, 2013-ra ugyanez az összeg mindössze 177 milliárd forintra zsugorodott, ám a hiányzó 200 milliárd forint nem került be az egészségügy más területeire.

Komáromi Zoltán a háziorvosi rendszer anomáliáit elemezve elmondta, az egészségügyi alapellátás az egyes fejlesztések és a működési költségek növelése tekintetében is háttérbe szorult.

Hozzátette: a gyógyszerkasszát ért megszorítások is a háziorvosi rendelőkben csapódtak le, hiszen a betegek, akik indokkal szedtek bizonyos kiemelt támogatású készítményeket, később vagy nem, vagy csak drágábban jutottak hozzá a bevált gyógyszerekhez.

Az egészségügyet működtető jogszabályokról szólva Komáromi Zoltán elmondta: nem adnak igazi terápiás vagy diagnosztikus eszközt a háziorvosok kezébe, utalva bizonyos labordiagnosztikai beavatkozásokra, melyek szakorvoshoz vannak telepítve.